Ha Európa valóban meg akarja találni a jövő megbízható és költséghatékony energiaforrását, akkor a földgázban kell, gondolkodjon, mondták energiavállalatok képviselői a múlt heti Európai Üzleti Csúcstalálkozón (EBS) Brüsszelben.
Az Európai Unió kettős kihívással áll szemben, hiszen saját vállalásának megfelelően 2020-ig 20 százalékkal kell csökkentse a károsanyag-kibocsátását (az 1990-es szinthez képest), miközben energiaforrásai tekintetében erősen függ az importtól. „A földgáz egyre nagyobb teret nyer, különösen az áramtermelésben.” – mondta Tom R. Walters, az ExxonMobil gáz- és árammarketing részlegének igazgatója.
Segíthet a célérték teljesítésében, ha a szénalapú áramtermelést földgázalapúra cserélik Európában, hiszen a gázzal jóval kevesebb szennyező anyag szabadul fel, mint a szén eltüzelésénél, érvelt Walters. Az igazgató szerint ráadásul ezzel több idő marad a megújuló energiaforrások fejlesztésére. A földgázzal fejlesztett energia „jó helyet foglal el [a piacon] és rugalmas az utánpótlása”, véli Walters. Véleménye szerint ez kiegyensúlyozottá teszi a jövő energiarendszerét, amely egyre inkább támaszkodik majd a megújuló forrásokra.
Hasonlóan vélekedett Peter Voser, a Royal Dutch Shell vezérigazgatója is, aki szerint a földgáz „megengedhető és bőségesen elérhető” energiaforrás; a jelenlegi tartalékok 250 évre lehetnek elegendőek.
A konferencia résztvevői azzal érveltek, hogy a nem szokványos gáz népszerűsége miatt egyre több lehetőség tárul elénk. Az Egyesült Államokban például az agyagpalából nyert ún. palagázzal kielégítik a nemzeti szükségleteket, ám a csúcstalálkozón megjelent szakértők szerint ilyen nem konvencionális technológiát nehéz lenne európaiak számára értékesíteni.
„Egy kísérleti időszak elején állunk.” – mondta Günther Öttinger, az EU energiaügyi biztosa. Véleménye szerint a palagáz ugyan versenybe is szállhat a földgázzal, de nem helyettesítheti azt, hiszen az előbbinek rendkívül magas a kitermelési költsége, amit szinte lehetetlen lenne az európai közvéleménnyel elfogadtatni.
A Shellt vezető Voser megerősítette, hogy az engedélyek beszerzése sokkal nehezebb lenne Európában, mint az Egyesült Államokban. Míg ugyanis az amerikaiak hozzá vannak szokva, hogy hatalmas energia-infrastruktúra projektek zajlanak a telkeik közvetlen szomszédságában, az európaiak kevésbé lennének megértők. „Azt hiszem, az engedélyezés nehéz ügy lesz, ezért nem látjuk, hogy [a palagáz] nagy részt kaphatna az [energia] mixben.” – mondta Voser, majd hozzátette, hogy Kínában és az Egyesült Államokban jóval nagyobbra nőhet a piac.
A Gazprom több vezetéket akar
Alexander Medvegyev, a Gazprom elnökhelyettese ironikus hangnemben beszélt a palagáz európai jövőjéről. Rámutatott, hogy ez az iparág rendkívül nagy ártalommal van a környezetre, amit eddig alábecsültek.
Medvegyev töretlenül kiállt amellett, hogy Európa energetikai jövője elsősorban a klasszikus földgázban rejlik. „Egy igen konzervatív számítás szerint az eredeti európai termelés és kereslet közötti rés évi fél trillió köbmétert fog kitenni. Még ha az Északi Áramlatot, a Déli Áramlatot, az ITGI-t és a Nabuccot is beleszámoljuk, akkor sem lenne elég a kereslet fedezésére [a gáz]. Befektetésekre van szükség,” – mondta. „Ha nincs az infrastruktúra-befektetéseket ösztönző eszköz, akkor az infrastruktúra nem fog egyszerűen magától megjelenni.” – hangsúlyozta Medvegyev.
Az Európai Parlament egésze, de különösen a környezetvédők mindazonáltal több megújuló energiaforrást látnának szívesen az energia-mixben. Európa jövőbeni energiaellátásának jövőjét abban látják biztosítottnak, ha az EU által 2020-ra kitűzött 20 százalékos megújuló-arányt túlteljesítik, sőt 2050-re 100 százalék közeli értékre emelik.
Az EBS olaj- és gázszektorból érkezett résztvevői azonban úgy vélték, minden lehetőséget nyitva kell hagyni, azt azonban elismerték, hogy a megújulók a jövőben jelentős szeletet kapnak majd az energiaforrások között. A cégek emlékeztettek a széndioxid leválasztás és tárolás (CCS) technológiájára is, amely lehetővé teszi, hogy a kibocsátott káros anyagot a föld alatt elzárva tárolják, anélkül, hogy az a levegőbe kerülne. Igaz, e technológiának hosszú távú környezeti hatásait egyelőre nem ismerjük (EurActiv.hu 2008.09.26.).
A vállalatvezetők szerint bízni kell a piacok meghatározó erejében, vagyis a befolyásmentes gazdasági folyamatokra bíznák az energiamix meghatározását, A kibocsátási kvótákra pedig azt, hogy a szénlábnyom alacsony maradjon. „Realistán kell szemlélni, hogy mit érhetünk el a következő 10 évben.” – mondta a Shell vezérigazgatója, utalva a megújuló energiákkal való energiatermelés továbbra is fennálló technológiai problémáira.
„A jelenlegi komplex energiapiacon 1 százalékos globális piaci részesedés eléréséhez a kutatás-fejlesztési tevékenység megkezdésétől számítva, a piacra való belépésig köztudottan 25-30 évnek kell eltelnie.” – mondta. Véleménye szerint a megújuló energiaforrások nagy részének még hosszú utat kell megtenniük, amíg megérnek a piacra lépéshez.
