A sorozat egykori forgatási helyszínén, Gazdagréten nagy viták zajlanak a lakók között arról, hogy belevágjanak-e a panelprogramba.
Színesedik a betondzsungel
A gazdagréti ház, amelyben 1987 és 1999 között a Szomszédok c. sorozat játszódott, már nem olyan szürke, mint régen volt – nemrégiben ugyanis színesre festett szigeteléssel burkolták be.
Csikihegyek u. 1.- itt “laktak” egykor a sorozat szereplői
Más házak is megújultak a környéken. A lejtős fekvésű gazdagréti lakótelep alsó részén áll az a ház, amit a felújítás óta a környéken lakók Barbie-háznak hívnak, ugyanis falait rózsaszínűre festették.
A ház színeit akár Barbie is megirigyelhetné
Ez a ház mintának számít a környéken – a komplex felújításon túl ugyanis az önkormányzat kezdeményezésére, Európai Uniós pályázati pénzből 36 napkollektort helyeztek el a tetején. Sárközi Gábor közös képviselő büszke a felújításra, és további tervei vannak egyéb megújuló energiaforrások alkalmazására. Elmondása szerint a lakók is lelkesek, mivel a felújítás óta jóval kevesebb a fűtési költségük.
Viták a fűtés körül
A panelprogram és a távfűtés iránti rajongás ugyanakkor nem általános a környéken. Ennek egyik oka, hogy az emberek drágának tartják a fűtést – a távhő költségeit ugyanis általában a gáz-, illetve cirkófűtéssel szokták összehasonlítani. Az összevetésből a távfűtés kerül ki vesztesen, ugyanis a másik kettőnél a lakók általában nagyon tudatosan szabályozzák a lakás hőmérsékletét, és ezzel párhuzamosan az energiafelhasználást, erre viszont a felújítatlan panellakásban nincs lehetőség. Emiatt sok esetben alacsonyabb a gáz-, vagy cirkófűtésű lakások rezsije. „Mi elkötelezetten hiszünk abban, hogy az energiafogyasztás csökkentése hatékonyan képes javítani a távhőszolgáltatás megítélését” – jelentette ki a Greenfo-nak Balog Róbert, a budapesti szolgáltatást végző Főtáv szóvivője. A cég ezen meggondolásból indította útjára a fűtési rendszerek korszerűsítését megcélzó ÖKOplusz programot. Ennek keretében a résztvevő házakban megteremtik a lehetőségét annak, hogy a lakók egyedileg szabályozzák a fűtést, majd költségmegosztók segítségével történik az elszámolás.
A programban való részvételről ugyanakkor nagy viták szoktak lenni a társasházi közgyűléseken az erről történő szavazások előtt. Sokan a monopolhelyzetben lévő szolgáltató átverésének tartják a kezdeményezést. A szintén Gazdagréten található Tűzkő utca 1-6. épülettömb lakói például leszavazták a panelprogramhoz való csatlakozást. Vázsonyi Sándor, a ház fűtési megbízottja évek óta naponta feljegyzi a budapesti átlaghőmérsékletet, lakása hőmérsékletét, havonta pedig a távfűtési számlán szereplő adatokat. Szerinte másképpen kellene az energiával spórolni – például a házak kapuinak zsiliprendszerű átalakításával, a tetők hőhidat képező fémkapuinak, a lépcsőházi ablakoknak a szigetelésével és az üzletek portáljainak felülvizsgálatával. A lakótársaknak a jelenlegi rendszerben is spórolni kellene azzal, hogy nem viszik túlzásba a szellőztetést, és karbantartják ablakaikat. Oda kell figyelnie a társasházaknak arra is, hogy a távhőszolgáltató milyen hőmérsékletű vizet szállít, ugyanis a Tűzkő utcában a szerződésben szereplő 42 fokos helyett 47-48 fokos víz folyik a meleg vizes csapból. Bár a társasház 22°-os hőmérsékletet rendelt meg, a fűtési megbízott a lakásában 23-24°C-ot szokott mérni télen. Ez 6-12%-os energiatöbbletet jelent – ennek a megszűntetésével is lehetne spórolni. (Ellenőrzésképp októberben két Tűzkő utcai lakás több helyiségében is megmértem a hőmérsékletet, és szintén 23-24°C-ot tapasztaltam. Egy harmadikban azért nem lett volna mérvadó a mérés, mert a nagy meleg és a lakás szellőzése miatt bukóra nyitva tartják az ablakot.) „Minden egyes Celsius fok – akár a távfűtést, akár a meleg vizet nézzük – 6% energia felhasználásával, vagy megspórolásával jár. A Főtáv nem abban érdekelt, hogy takarékoskodjak, hanem éppen abban, hogy minél több energiát tudjon eladni” – mondta a fűtési megbízott.
Felújítás előtt és után
Balog Róbert úgy nyilatkozott a Greenfo-nak ezzel kapcsolatban, hogy a lakások háromnegyedét azért kell túlfűteni, hogy a fennmaradó egynegyednél is meglegyen a minimum 20-22 fok. De miért állna érdekében egy szolgáltatónak, hogy kevesebbet adjon el a termékéből? Balog Róbert erre is tud magyarázatot: a Főtáv a fix költségekből, azaz az alapdíjból tartja fenn magát. Mivel a továbbadott hőn a vállalatnak nincsen haszonkulcsa, nem áll érdekében a kiszámlázott energiamennyiséget növelni. A cégnek az a célja, hogy minél több olyan fogyasztója legyen, aki megfizeti az alapdíjat. Egy versenyképes, olcsó, jó szolgáltatást nyújtó távhőszolgáltató esetén lehetséges a kuncsaftok számának növelése – a Főtáv tehát ezért támogatja az energia-megtakarítást. A Főtáv honlapján közzétett 2009. évi bevételi és kiadási információk alapján az érvelés megalapozottnak tűnik: az energiából származó bevétel (36 milliárd Ft) nagyjából megegyezik az energiavásárlásra, –termelésre és hálózatüzemeltetésre fordított összeggel (35 milliárd Ft), bár így is van rajta mintegy 3 százaléknyi haszna a társaságnak.
A fentiek mellett az is feszültségeket kelt a tulajdonostársak között, hogy a lakások különböző adottságai miatt a felújítás során elérhető megtakarítások nem egységesek, továbbá sokan nem tartják korrektnek a költségmegosztók működését. Ráadásul a beruházás költségigénye és a pénztelenség is akadályozza, hogy egy lakóközösség több, mint 50%-a kiálljon a fűtéskorszerűsítés mellett.
Környezetvédelmi szempontból nem mindegy, hogy épületeink mennyi energiát fogyasztanak. Emiatt a továbbiakban is foglalkozni fogunk a témával: a panelházak energiatakarékos felújításának különböző opcióit – pl. a költségmegosztás bevezetése, a szigetelés és a szellőző felújítása – illetve a beruházás megtérülését két további, az elkövetkező hetekben megjelenő cikkben fogjuk körüljárni.
A cikksorozat két következő része itt olvasható:
