A Balaton körül található kilenc állami tulajdonú, betelt zagytér, ahová a Balaton kotrásakor szállították a kitermelt anyagot, összesen mintegy 200 hektárnyi közvetlen tóparti terület, amelynek kezelése és jövője is évek óta tisztázatlan.
Az érintett önkormányzatok a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BFNP) közreműködését kérik a betelt zagyterek utóhasznosításához – mondta Gál Lajos, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének (BCSZSZ) elnöke. Gál Lajos (aki Gyenesdiás független polgármestere is egyben) beszámolója szerint a nemzeti park tegnapi tanácsülésén kezdeményezte az érintett önkormányzatok – Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Keszthely, Balatonfűzfő, Siófok, Balatonkeresztúr, Balatonfenyves és Aszófő – nevében az együttműködést, és a BFNP igazgatósága nem zárkózott el a feladattól.
Mint kifejtette, a Balaton körül található kilenc állami tulajdonú, betelt zagytér, ahová a Balaton kotrásakor szállították a kitermelt anyagot, összesen mintegy 200 hektárnyi közvetlen tóparti terület, amelynek kezelése és jövője is évek óta tisztázatlan. Gyenesdiás például másfél évtizede harcol a hasznosításáért.
Az előző kormányokkal minden tárgyalás zsákutcába jutott – mondta a BCSZSZ elnöke. Hozzátette, már annak tisztázásánál elakadtak az egyeztetések, hogy melyik minisztérium illetékes a témában. Pillanatnyilag hasonló a helyzet az új kormányzattal is, hiszen az elmúlt hónapokban nem dőlt el, melyik minisztériumhoz tartozik az ügy, és melyik állami szervezet a zagyterek kezelője – tette hozzá Gál Lajos. Az érintett balatoni önkormányzatok mindenesetre összefogtak, és az illetékes nemzeti parkkal egységes stratégiát kidolgozva próbálnak mielőbb megoldást találni problémájukra a kormány segítségével – mondta.
Gál Lajos hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok már a több éve elfogadott partvonal-rehabilitációs és településrendezési terveikben is számoltak a betelt zagyterek természet közeli és turisztikai hasznosításával. Mára a települések fejlődésének gátjává váltak ezek a tisztázatlan helyzetű, kezeletlen, helyenként dzsungelszerű, életveszélyes területek. Van, amelyik az ingatlanbesorolása szerint a Balaton medrének része, és van, amelyiket szárazulatként tartanak nyilván. A besorolásuk szerint művelésből kivettnek vagy zöldterületnek számítanak, így még erdőművelés sem folyhat rajtuk, miközben rendben tartásukra nagy összegeket fordítanak a turizmusukért aggódó települések.
Az önkormányzatok szeretnék megkapni az államtól ezeket a zagytereket vagy tulajdonba, vagy hosszú távú kezelésbe, hogy horgásztanyákká, csónakkikötőkké, strandokká, sétányokká alakíthassák – közölte Gál Lajos. Óriási pazarlásnak nevezte, hogy ezek a területhasznosítások, -fejlesztések hosszú évek óta nem valósulhattak meg a Balaton legértékesebbnek számító, vízparti területein.
