erózió

A klímaváltozás miatt jelenleg is átalakuló időjárási viszonyok között szükség van olyan új, klímabarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazására, amelyekkel a klímaváltozás, illetve annak hatása mérsékelhető. A HUN-REN kutatói egy Balaton-felvidéki szőlőültetvényen vizsgálták a talajművelés környezettudatosabb módszereit.

A talajvesztés (vagy más néven talajerózió) óriási probléma a hegyvidéki erdeinkben. A felhőszakadással járó viharok és heves esőzések, amilyenekből idén nyáron bőven kijutott az Északi-középhegységben, tonnaszám viszi le a talajt az erdőkből. A napjainkban tapasztalható óriási mértékű talajvesztés elsősorban az emberi beavatkozásoknak és a gondatlanságnak is köszönhető.

A magyarok már az éghajlatváltozástól félnek a legjobban, a rezsi és az orosz-ukrán háború is csak mögötte van – derült ki a Google-keresések adatelemzéséből.

Emellett Varga Andrea alpolgármester indítványt nyújtott be a témában az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának, nyílt levelet írt Novák Katalin jelenlegi és Áder János volt köztársasági elnöknek, illetve bejelentette, hogy a városvezetés az energetikai válság kezelését célzó intézkedéscsomagon dolgozik.

A 2022-es év több ezer termelőnek az utolsó gazdálkodási évet jelenti a Dunától keletre. A szezon elejére kialakult 3-4-szeres műtrágyaárak, többszörös növényvédőszer és gépalkatrész árak, megduplázódott gázolajár a termelési költségeket olyan szintre emelte, amelyet az aszály miatt elvesző termés maradéka még a rekordárakon sem tudja kompenzálni.

A klímaváltozás Európa partjait támadja, a vízszint emelkedik, az erózió felgyorsul. A francia Normandia régióban hatalmas sziklák omlanak a tengerbe, Németországban az Északi-tengernél, az UNESCO által védett ártér és a szigetek vannak veszélyben.

A megnövekvő csapadékmennyiség erőteljesebben mossa el, ezért, megfelelő intézkedések hiányában a következő 50 évben világszerte fenyegető mértéket ölthet a talajveszteség mértéke.

Indonézia az utóbbi 15 évben 29 261 hektár szárazföldi területet vesztett a földerózió és a tengerszint emelkedése következtében, ami nagyjából fővárosa, Jakarta méreteinek felel meg – közölte a The Jakarta Post című helyi lap a tengeri és halászati ügyek minisztériumának jelentésére hivatkozva.

Sivatagosodnak a talajok, 2050-re a világ termőtalajainak 90 %-a lesz érintett. 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

A talajromlás világszintű probléma. Az ENSZ 2015-ös jelentése szerint a Föld összes talajának 33 %-a szenvedett el valamilyen fokú károsodást többek között a helytelen szántási technológiák miatt. Miután az USA-ban elkezdett terjedni a no till (szántást nélkülöző) technológia, a termőföld eróziója közel 40 %-kal csökkent 1982 és 1997 között. Európában lassan terjed a környezetbarát módszer.