talajerő

Stratégiai vagyon a lignit, stratégiai ágazat a mezőgazdaság, ezek a mieink, becsüljük meg. Mindkettőt olyan kihívások érik, amelyekre innovatív megoldásokat kell keresnünk – világított rá Nagy István agrárminiszter a II. Klímabarát Szénipar és Fenntartható Energiaipar Konferencián, Bükkábrányban.

Az Ökológiai Kutatóközpont Európai Unió Life programja által támogatott egyik kutatási projektje a pannon szikes sztyeppék és löszpusztagyepek innovatív kezelésének kidolgozását célozza. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy kifejlesszék a legeltetett állatok ivermektin féreghajtó nélküli tartásának feltételeit, hiszen ez a hatóanyag a természetbe kikerülve hatalmas veszélyt jelent a helyi rovar- és madárvilágra.

A 40 évvel ezelőtti mérésekhez képest a talajélet a 40 %-ára csökkent. Kiéheztettük talajainkat és szennyeztük a légkört. Nem pusztán a hozam és a profit, vagy az EU támogatása a tét. Meg kell védeni hazánk földjeit utódainknak!

Az elmúlt ötven évben 90 %-kal csökkent a termőföld mikroorganizmus-tartalma. Tehát nem 10 százalékkal, hanem 10 százalékra (!) esett vissza. A termőképességet azonban nemcsak hogy megőrizni, hanem fokozni is lehetne, sőt kellene.

A talajromlás világszintű probléma. Az ENSZ 2015-ös jelentése szerint a Föld összes talajának 33 %-a szenvedett el valamilyen fokú károsodást többek között a helytelen szántási technológiák miatt. Miután az USA-ban elkezdett terjedni a no till (szántást nélkülöző) technológia, a termőföld eróziója közel 40 %-kal csökkent 1982 és 1997 között. Európában lassan terjed a környezetbarát módszer.

A globalizált konvencionális gazdálkodásban jelenleg elterjedt gyakorlat a talajaink elszegényedéséhez, degradációjához vezet. Egy nemrég lezárult, 3 éves mezőgazdasági kísérlet eredményei igazolták, hogy a nagyüzemi állattartás és takarmánytermelés gyakorlatában is elfér az ökológiai szemlélet, és megvalósítható a fenntartható, körkörös gazdálkodás.