Paksi napló 2024 január

2024. március 4.

Hírek

Az Energiaklub havonta frissülő sorozatot indított annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik Pakson – a kormány által felgyorsítani szándékozott új atomerőmű beruházással és a stratégiai jelentőségűnek bélyegzett paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával. Ez a 2024 januári napló.

Paks II.-t le kell állítani!

2021. május 17.

Hírek

Az osztrák kormány megrendelésére készült szakértői tanulmány szerint a paksi telephely a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére.

Nem garantálja Paks II. földrengésbiztonságát az elvégzett földtani kutatás

2018. január 30.

Hírek

A Paks II. projektcég a közelmúltban 8 milliárd forintot költött egy földtani kutatásra, hogy bebizonyítsa: bár valóban vannak aktív tektonikus törésvonalak azon a területen, ahová az új paksi blokkokat építenék, ezek a létesítményre nem jelentenek veszélyt. Gerner Péter geológus nemrégiben az Átlátszón megjelent tanulmányában figyelmeztetett, hogy ezzel a kutatással több komoly szakmai probléma is van,… Tovább »

Süllyed a paksi atomerőmű 4-es blokkja?

2018. január 8.

Hírek

A süllyedés mértékéről nincsenek adatok, de az Országos Atomenergia Hivatal korábban a talajsüllyedést mérő módszereinek pontosítására kérte az atomerőművet, amikor meghosszabbította a négyes blokk engedélyét. Sokasodnak a geológiai problémák, a lösztalaj alkalmatlannak látszik az újabb blokkok felépítésére. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint rémhírterjesztés zajlik “Paks süllyedése” körül.

Geológusok üthetik ki a paksi atomlobbit?

2017. július 10.

Hírek

Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye, mely nem földrengésmentes. Az Átlátszó megszerezte a földtani kutatás eltitkolt eredményeit. Az orosz érdek felülírja a magyarok jövőjét?

Süllyed az Alföld, emelkedik a Mátra

2011. május 30.

Hírek

Az Alföld északi része a tektonikai mozgások miatt az elmúlt néhány évtizedben akár tíz centimétert is süllyedt, miközben az Északi-középhegység emelkedett: bár a nagy területű mozgások közvetlenül nem érezhetők, árvízi szempontból a jelenség fontos, mert lelassulhat a Kárpátokból érkező víz kifolyása.