Orbán miatt hoppon maradnak a vasúton utazók is

2019. december 1.

Hírek

Egy évszámot cserélt ki a kormány egy éppen 10 évvel ezelőtt hozott rendeletben, de ezzel 5 évvel eltolta a vonaton utazók egyes jogainak érvényesítési lehetőségét. Ezek körébe tartoznak a késésekkel kapcsolatos szolgáltatások is.

Egyre több svéd vonatozik repülés helyett

2019. május 4.

Hírek

A “flygskam”, azaz a “repülés szégyene” mozgalom egyre népszerűbb a svédek körében, akik ennek hatására repülés helyett alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású közlekedési lehetőségek mellett döntenek.

A MÁV 3 budapesti elővárosi vonalon utaztak a legtöbben tavaly

2019. január 25.

Hírek

Csaknem 2,4 millióval nőtt a három legforgalmasabb vasútvonal utasszáma tavaly, a Budapest-Vác-Szob, a Budapest-Cegléd-Szolnok, valamint a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalon összesen közel 34,6 millió ember utazott – közölte a MÁV-Start Zrt.

100 km alatt bekeményít a MÁV

2018. december 3.

Hírek

A decemberi menetrendváltáskor megváltozik a MÁV-START üzletszabályzatának több pontja, a legfontosabb módosítás a menetjegyek érvénytartamára vonatkozik – közölte a MÁV. A decemberi változások közül a legfontosabb, hogy a 100 kilométer alatti utazásra szóló jegyek 4 órán át lesznek érvényesek, azután már nem lehet azzal utazni.

Politika a talpfákon

2018. január 23.

Hírek

Csöbörből vödörbe – a baloldal tíz éve bezárta, de a jobboldalnak sem akaródzik újranyitni a csak veszteségesen üzemeltethető pályaszakaszokat. Racionalitás helyett ideológia -mellékvágányon a szárnyvonalak.

Az értelmetlen orbáni vasútmutyi

2017. december 16.

Hírek

Újabb, eddig még nem igazán ismert tényadat látott napvilágot, mellyel csak gyarapodott azon tényezők sora, miszerint erősen vitatható a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításának szükségessége.

Orbán szerint nem fontos, hogy 130 év alatt térülhet meg a kínai hiteles vasút

2017. december 2.

Hírek

Nem fontos a megtérülés a miniszterelnöknek a 750 milliárd forintnyi kínai hitelből épülő Belgrád–Budapest-vasútvonalnál, pedig annak költségét és a kölcsön kamatait is a magyar államkassza állja majd. A Hír TV által megkérdezett szakemberek szerint egyértelműen presztízsberuházásról van szó, amelyik legfeljebb az építés idején növeli a GDP-t, később csak veszteséget termel.