Villámárvíz és aszály: a klímaváltozás két pusztító arca

2023. június 23.

Hírek

Míg a tavalyi év az aszályról szólt, idén az év első felében inkább a túl sok víz volt a jellemző, számos magyar települést sújtott villámárvíz. A két jelenség összefügg, és a fenntartható jövőnk egyik záloga lehet, ha a túl sok és túl kevés víz problémáját nem egymástól elválasztott módszerekkel orvosoljuk, hanem összefüggéseiben kezeljük. A jó… Tovább »

Balatoni kincs, ami nincs

2014. szeptember 1.

Hírek

Úgy gondolom, ha a korábbi nemzetgazdasági együttműködés révén az egyetlen nemzeti hatáskörben levő nagy vízgyűjtő vízminőségével egyértelmű környezetvédelmi eredményeket érünk el, a semmittevés nem lehet alternatíva, hanem ezt az előnyt ki kell bontani minden ágazatra. 2-3 évente kb. 160 millió ivóvíz minőségű vizet akkor engedünk a semmibe, amikor hasznosítására semmi lehetőség nincs. 1 ha ültetvény… Tovább »

Ellocsolná a kormány az összes talajvizet

2013. október 11.

Hírek

Gumiszabállyal és utólagos engedélyeztetéssel könnyítené meg egy tavasszal beterjesztett fideszes törvényjavaslat a talajvíz kiemelését és felhasználását. A Magyar Narancs cikke szerint amellett, hogy ez az ügyeskedőknek kedvez, a talajvíz-készlet gyors feléléséhez vezethet.

Főszerepben: víz, természetesen

2013. március 22.

Hírek

21 évvel ezelőtt, amikor a Rio de Janeiroi környezetvédelmi konferencián a Víz Világnapjává nyilvánították március 22-ét, az a cél vezette a résztvevőket, hogy minden évben legyen egy olyan nap, amikor mindenki erre a szó szoros értelmében vett létkérdésre figyel.

Nyilvános a nemzeti vízstratégia

2013. március 8.

Hírek

Elkészült a nemzeti vízstratégia a vízgazdálkodásról, öntözésről és aszály kezelésről. A jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító konzultációs vitaanyag nyilvánosan elérhető.

Sarkalatos törvény védi a nemzeti vagyont

2011. december 31.

Hírek

Sarkalatos törvény biztosít védelmet a nemzeti vagyonnak a jövőben; a ma hatályba lépett jogszabály értelmében a jövőben vagyonkezelői feladatot csak az állam és a helyi önkormányzatok, intézményeik, valamint a 100 százalékos tulajdonukban álló gazdálkodó szervezetek végezhetnek.