A Nemzetközi Duna Napon 11 360 aláírást adott át a WWF Magyarország a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Hajózási Főosztály főosztályvezető-helyettesének, Marton Tamásnak. A természetvédelmi szervezet célja, hogy a hajózás fejlesztése a Dunán úgy történjen, hogy megóvja a természetet és a folyó mentén élő emberek érdekeit is szolgálja.
450 km, 751 889 lépés a Duna magyar szakasza mentén. A WWF Magyarország igazgatója, Márkus Ferenc ennyit gyalogolt 2006. június 5-27. között Dunakilititől a horvát határig, miközben gyűjtötték az aláírásokat. A WWF-nek a Duna-túrával is az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet a Duna értékeire és arra, hogy a tervezett hajózásfejlesztés oly módon történjen, hogy a természet és a folyó mellett élő emberek ne kárát, hanem hasznát lássák.
Az aláírásgyűjtésbe aktívan belevonták a Duna-menti településeket, környezetvédő civil szervezeteket, egyesületeket akik sokat segítettek abban, hogy alig több mint 3 hét alatt összegyűlt 11 360 aláírás.
A WWF bízik benne, hogy a Magyar Kormány és a brüsszeli döntéshozók is hasonló fogadókészséggel lesznek a természetvédelmi szervezet és partnerei által javasolt hajózásfejlesztési irányok felé. Nemrég ugyanis az Európai Unió közlekedésfejlesztési programja (TEN-T) keretében elindult hajózóút fejlesztés olyan feltételeket irányzott elő csaknem a teljes magyar szakaszon, amelyek biztosításához szükséges beavatkozások visszafordíthatatlan folyamatokat indítanának el, illetve súlyosbítanák a már meglévő problémákat.
„Szerencsére vannak olyan hajózásban jártas szakemberek, közlekedéspolitikai viszonyokat jól ismerő közgazdasági partnerek, akik segítenek nekünk abban, hogy szakítsunk a borúlátó, „ezt másképp nem lehet” gondolkodással és egy sokszempontú, a lehető legtöbb igényt kielégítő megoldás felé induljunk.” – bizakodik Márkus Ferenc. „Nem azt mondjuk, ne fejlesszük a dunai hajózást, csak azt, hogy a hajózást alakítsuk a Dunához, ne pedig a Dunát a hajókhoz. Vegyük figyelembe azt, hogy a folyót hosszútávon sok más érdekelt is használni szeretné, legyen az horgász, turista, gazdálkodó vagy természetvédő.”
Walter Loidl, hajózástechnológiai szakember álláspontja szerint, amellyel a Nemzetközi Duna Hajózási Egyesület (Internationale Vereinigung der Donauschifffahrt) is egyetért, a dunai hajózást hajóépítés és üzemeléstechnológia folyóhoz való igazításával, átfogó árurakodási, logisztikai rendszer fejlesztésével, személyi továbbképzésekkel és beruházók ösztönzésével lehet fellendíteni. „Azt is érdemes tudni, hogy a háború előtt a dunai hajózást, akár szakaszonként is, a folyóhoz igazították”- mondta Walter Loidl.
A WWF és partnerei szerint a hajózás fejlesztésére más módon is van lehetőség, nem csak mederátalakítással. Új hajótípusok létrehozásával, a meglévők felújításával, az információs- és logisztikai rendszerek fejlesztésével és összehangolásával, valamint a folyó nyújtotta szolgáltatások sokrétű és bölcs használatával is elérhető a kívánt cél.
A WWF közgazdaságtani szakértőket kért fel a dunai hajózásfejlesztés gazdasági és szociális elemzésére. Az elkészült tanulmány számos, eddig megválaszolatlan kérdést vet fel, rávilágít a jelenlegi gyakorlat súlyos hiányosságaira, illetve feltárja a lehetőségek komplex összefüggéseit. Ezek mélyebb vizsgálata nélkül a közpénzeket felelőtlenség lenne olyan fejlesztési célokra (mederátalakítás) áldozni, amelyek nem csak társadalmi és természetvédelmi szempontból nem kívánatosak, de nem bizonyított az sem, hogy ez lenne a leghatékonyabb eszköz a közpénzek felhasználására. A mederátalakításra használandó pénzek más területek fejlesztésére átcsatornázhatóak. A tanulmány megállapítja azt is, hogy a belvízi fuvarozás részarányának növelését eredményező eszközök közül, önmagában a hajózóút kapacitások (azaz a vízmélység) növelésével nem oldódik meg az ágazat problémája.
Javaslataink szerint először az alább felsorolt eszközök fejlesztése indokolt gazdaságilag:
• a kikötők kiszolgálásához szükséges logisztikai kapcsolatok megteremtése;
• a szállítási láncok (háztól kikötőig – kikötőtől házig, víziút- vasút- közút) kialakításához szükséges szervezési kérdések (például informatikai háttér, egységes forgalomszervezés, a vízállás előrejelzés javítása) megoldása;
• a flotta technológiai fejlesztése érdekében végzett innováció;
• piacszabályozási eszközök;
• a megváltozott szállítási igényhez való alkalmazkodás, magasabb színvonalú kiszolgálást lehetővé tevő piaci innováció.
Az aláírásgyűjtés októberig még folytatódik, akkor lesz ugyanis a közlekedési miniszterek nemzetközi konferenciája.
További információ:
Ereifej Laurice, vizes élőhely programvezető, WWF Magyarország, tel: (1) 214-5554/124, mobil: 30/748-3136, e-mail: laurice.ereifej@wwf.hu
Fotók: Komonci Ágnes és Siposs Viktória.
