Óriási játékosok uralják a globális, de a hazai cementipart is. A Gazdasági Versenyhivatal azt gyanítja, hogy e szereplők között túlságosan elharapózott a felebaráti szeretet. Vagyis senki nem tesz olyat a másikkal, aminek ő sem örülne, például nem megy az áraival a másik alá.
De vajon bizonyítható, illetve szankcionálható-e az, ha valaki nem versenyez eléggé? Mi lenne a piaci küzdelem elvárható szintje?
Kezdjük némi mennyiségi bemelegítéssel. A világ legfontosabb alapanyaga biztosan a víz, nem helyettesíthető, és szinte mindenhez kell, legfőképpen persze magához az élethez. Főleg a közlekedésben még mindig nélkülözhetetlen a sokat átkozott fosszilis olaj is, amelyből évente 6000 milliárd liter a Föld felhasználása, vagyis 850 liter, úgy 20 teli tank fejenként. Azt viszont már talán kevesebben gondolnánk, hogy a bronzérmes a beton, amelyből 4000 milliárd kilogrammot (4 milliárd tonnát) állítunk elő, vagyis ebből az anyagból is minden emberre, a csecsemőkre is, jut évente fél tonna felhasználás. Ez a fajlagos fogyasztás egy nagyságrenddel nagyobb, mint például amit rizsből, gabonából vagy akár a Coca-Cola termékeiből évente és fejenként elfogyasztunk (ezek csak pár tíz kilós vagy pár tíz literes tételek évente). Mégis mennyivel kevesebbet hallunk a cementiparról, mint például az olajiparról? Egy hordó olaj világpiaci áráról szinte naponta olvasunk híreket, de ki hallott már a cement jegyzéseiről? Brutálisan nő a betonlábnyomunk
Pedig Magyarországon most különösen izgalmas az iparág helyzete.
- Egyrészt mert zajlik egy komolynak tűnő versenyhivatali eljárás.
- Másrészt közeledik egy hatalmas, 2 millió köbméter betont igénylő beruházás (egy köbméter betonhoz 250-300 kilogramm cement kell), az új paksi blokkok építése, amelyre minden hazai és közeli külföldi cementgyárnak érdemes ráugrania, de akár új, politikaközeli tulajdonosok is próbálhatnak a piacra betörni.
- Harmadrészt a kormányzat azért is figyeli árgus szemekkel az építőanyag-gyártókat, mert nagyon nem szeretné, ha a 27 százalékról 5 százalékra csökkentett kedvezményes lakáspiaci áfát azok lenyelnék, és a könnyítés nem a fogyasztók keresletét élénkítené.
A gyártási technológia
Ahol valami épül, oda beton és ezért cement is kell. Maga a gyártás nagyon összetett folyamat. Először is „robbantgatni” kell egy kalciumban gazdag, de magnéziumban szegény mészkőhegységet. A kitermelt mészkövet fel kell törni, össze kell keverni 4:1 arányban agyaggal, ebből az elegyből lehet 1450 fokon klinkert égetni, amiből aztán kialakítható (porlasztható) a púderfinomságú cement.
A végterméket közúton vagy vasúton, ömlesztve vagy zsákokban szállítják, a végfelhasználók sokféle cementtel találkozhatnak, szürke és fehér, illetve az adalékanyagok függvényében mindenféle számmal jelzett termék létezik, de azért összességében mégiscsak egy elég homogén árupiaci termékről van szó. A világ legnagyobb gyártói a bolygó szempontjából is értelmezhető szén-dioxid-kibocsátást folytatnak, nem akkorát, mint a fosszilis olaj- és gázcégek, de azért a cementgyártás piacvezetői önmagukban is az emisszió 1-1 ezrelékért felelnek.
Paks
A nagyobb hazai szereplők egy percig sem tagadják, hogy nagyon készülnek Paksra is. A beruházást az orosz Roszatom 12,5 milliárd euróért valósítja meg, a kiírások 55 százalékát nemzetközi tendereken kell meghirdetni, a reménybeli becslések szerint a magyar beszállítói arány a 40 százalékot is elérheti, a legnagyobb hazai beszállítói arányt, 85 százalékot az 500 milliárd forintnyi klasszikus építőipari beruházásokban érhetjük el. Az építkezés földmunkái várhatóan 2021 első felében indulnak el.
A Lafarge például úgy számol, hogy a teljes projekt megvalósítása során mintegy 2 millió köbméter betonra lesz szükség. Pakson lesz egy külön betonkeverő üzem és egy betonvizsgáló laboratórium is. Az építkezés során felhasznált építőanyagoknak speciális tulajdonságoknak kell megfelelniük, mint például a magas klinkertartalom, illetve az erős radioaktív anyagokkal szembeni ellenállóképesség. A Lafarge emlékeztetett rá, hogy a szegedi lézerkutató számukra megfelelő referencia. A DDC szintén jelezte lapunknak a terveit, vagyis azt, hogy „beszállítóként részt vesz a projektben, bízva a termékei és szolgáltatásai minőségében, versenyképességében, rendelkezésre állásában.”
A nagyon alapos és részletes cikk a Telexen.
Kapcsolódó anyagok:
