A greenfon tavaly több mint 4000 cikket olvashattak látogatóink. Tallózásunk az év második felének – általunk fontosnak ítélt – híreit mutatja be időrendi sorrendben.
július
A PET egyre csak terjed és terjed: az ásványvizes és a sörös palackok helyett mind több ital kerül műanyag palackba, amelyek között az úgynevezett többutas palackok felfutását várják – derült ki a nürnbergi csomagolástechnikai kiállításon. Az abszolút számokat tekintve az elmúlt két évben az európaiak uralták a csomagolástechnika világpiacát. A nyugat-európai gyártási volumen 6,2 milliárd euró volt, és további 1,2 milliárdot állított elő a kelet-európai csomagolóipar, míg Észak-Amerika 5,2 milliárd eurót képvisel, majd Ázsia következik 5 milliárddal. A világ tehát afelé halad, hogy mindent becsomagoljunk. Az ipari termelés fejlődésének aranykora ráadásul csak ezután következik néhány elmaradottabb, nem unió-tag kelet-európai országban. Folytatódik a PET-palackok terjedése
Nem épülhet cementmű a Baranya megyei Bükkösdön, miután a választók többsége nemmel voksolt a beruházásra a helyi népszavazáson. A referendum érvényes és eredményes volt, a többség akarata pedig kötelező érvényű a képviselő-testületre. Az 1.307 lelkes Bükkösd 1.026 választópolgárából 719 -en szavaztak, a fejlesztést 423-an elutasították, 293-an támogatták, három szavazat érvénytelen volt. A népszavazás kiírásáról azt követően döntött a képviselő-testület, hogy a lakosság nagy része és környezetvédők is nemtetszésüket fejezték ki a tervezett fejlesztés kapcsán. A Strabag Rt. tavaly decemberben jelentette be, hogy cementmű építését tervezi Bükkösd és Hetvehely térségében. A beruházással szemben helyi lakosok, valamint környezetvédők az elmúlt hónapokban többször is felemelték szavukat. Bűkkösdi nem a cementműre
Az érvényes jogszabályi előírások szerint nem bővíthető a zöldfelület rovására a margitszigeti sportuszoda, ahol a 2006-os úszó Eb-re több milliárd forintos fejlesztést tervez a kormányzat. Atkári János főpolgármester-helyettes emlékeztetett rá, hogy az Európa-bajnokságot előkészítő bizottság által megrendelt tanulmányterv alapján a grémium az ELTE lágymányosi sportközpont területén lévő versenyrendezést támogatta. Ezzel egyetértő kormányhatározat született tavaly júniusban. A főpolgármester-helyettes tudatta, hogy később számukra ismeretlen okból e döntést megváltoztatták és az Eb helyszínéül a kormány a sportszakmai szervezetekkel egyetértésben a Hajós Alfréd uszodát jelölte ki. A főváros környezetvédelmi bizottsága augusztus végéig kért a főpolgármestertől egy előterjesztést arról, hogy a zöldfelületet és az ivóvízbázist miként érintené ez az uszoda-beruházás. A margitszigeti sportuszoda nem bővíthető a zöldterület rovására.
A hírek szerint funkciója megszűnt, vélhetően azonban gyakorlatilag menesztették Aszódi Attilát, a paksi miniszteri biztost. A tavalyi üzemzavar felszámolásának lényegi része – az indoklással ellentétben – ugyanis messze nem zárult még le: a harminc sérült üzemanyag-kazetta változatlan állapotban hever a kettes blokk szerelőmedencéjében. Az Energia Klub úgy véli, hogy a kettes reaktor PR- szempontokat szolgáló újraindítása, illetve a miniszteri biztos és a paksi vezetés között az alapvető biztonsági kérdésekben meglévő nézeteltérés húzódik meg a menesztés hátterében. Az Energia Klub szerint a miniszteri biztos a paksi kettes blokk újraindítása körüli huzavona áldozata lett. Aszódi Attila menesztése vélhetően annak a következménye, hogy Pakson „ a szólamokkal ellentétben „ a gazdasági szempontokat változatlanul a biztonsági szempontok elé helyezik. Ez komolyan elgondolkodtató a kettes reaktor újraindítását kürtölő harsonák hangzavarában, hiszen az erőmű tavalyi, máig tartó üzemzavara is ennek a szemléletnek volt az eredménye. Minek állt útjában Aszódi Attila?
Ellenzi a verespataki aranybánya-beruházást a román tudományos akadémia. A testület megerősítette egy évvel ezelőtti állásfoglalását, amely szerint a bánya káros hatásait nem ellensúlyozza gazdasági haszna. Az akadémia szerint a 17 évre tervezett érckitermelés nem tekinthető hosszú távú tartós fejlesztésnek, mert megszűnése után a térség szociális és gazdasági gondjai továbbra is megoldatlanok maradnak. A kitermelés idejére tervezett mintegy háromszáz munkahely jelentéktelen a helyi igényekhez képest. A román állam javára a kitermelés profitjából kilátásba helyezett 2 százalékos haszon jelentéktelen ahhoz képest, hogy milyen következményekkel járna a környezetromboló projekt, amely több mint kétmilliárd dolláros hasznot ígér a kanadai-román vállalkozásnak. A román tudományos állásfoglalás ismét nyomatékosan figyelmeztetett arra, hogy a vagyonához ragaszkodó helyi lakosság erőszakos elköltöztetése strasbourgi emberjogi perek egész sorát vonná a román államra. A felszíni kitermelés és egy 180 méter magas gáttal ellátott zagytároló kialakítása súlyos tájcsonkításhoz vezetne, ami ellenkezik az európai jogszabályokkal. Arról nem is szólva, hogy Románia és más országok tapasztalatai szerint a tárolók kőzettörmelékből és földből készült gátjai szélsőséges időjárási-éghajlati viszonyok között nem biztonságosak és súlyos baleseteket okozhatnak. A román akadémia ellenzi a verespataki bányát
augusztus
Feljelentést tett a kis-dunai környezetszennyezés miatt a dorogi hulladékégető üzemeltetője ellen az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség. Kiömlött az Onyx Kft. által üzemeltetett dorogi hulladékégetőben megsemmisítésre váró, jelentős mennyiségű, 100-150 köbméter fáradt olaj és oldószer tartalmú veszélyes hulladék a Kenyérmezei patakba, majd Esztergomtól 10 kilométerre, Tátnál a Kis-Dunába. A mentési munkálatokat végző Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kihirdette a harmadfokú vízminőség-védelmi készültséget. A felügyelőség igazgató-helyettese elmondta: még most is folyik veszélyes hulladék a Kenyérmezei patak vizéből a Kis-Dunába. Folyamatos a kármentés és végzik a toxikológiai vizsgálatokat. A környezetszennyezés pontos mértékét csak a vizsgálatok lezárása után lehet megállapítani. A Duna és a Kenyérmezei patak erősen vegyszerszagú, jelenleg a parti növényzetről távolítják el az olajos emulziót a kármentesítést végző szakemberek. Horváth Lajos elmondta: már elkezdődött a szórványos halpusztulás, ami a mérgező anyagok koncentrációjához képest kismértékű.
Feljelentés a dorogi hulladékégető üzemeltetője ellen.
A várandós anyáknak továbbra is tilos a vezetékes víz fogyasztása Esztergomban
Nyolcan vagy 150-en betegedtek meg Esztergomban
Műszaki, technológiai okok, valamint emberi mulasztás okozta a Duna esztergomi szakaszánál a környezetszennyezést – közölte a szakminisztérium helyettes államtitkára Esztergomban. Az Onyx Kft. dorogi hulladékégető-művében a tartály kilyukadása műszaki jellegű oknak tekinthető. Emberi mulasztás volt, hogy nyitva felejtettek egy szelepet. Azt pedig technológiai hibának lehet tekinteni, hogy a kifolyt veszélyes hulladék belejutott egy olyan aknába, amelyen a terveken és az engedélyekben nem szereplő kivezetés található – mondta Rakics Róbert, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára.
Dorog – a környezetszennyezés okai
Az esztergomi önkormányzat feljelenti a dorogi hulladékégetőt
A dorogi hulladékégető addig nem fogadhat ártalmatlanításra hulladékszállítmányokat, amíg az üzem működtetését végző Onyx Magyarország Kft. nem gondoskodik a telephelyén szabálytalanul tárolt veszélyes anyagokról és nem pótolja a cég tevékenységéről szóló nyilvántartás hiányosságait.
Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület és a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület szerint a Környezetvédelmi Felügyelőség enyhíti a dorogi égetőre vonatkozó határozatát.
Az azbeszt jelenlétét a REFLEX – a városvezetés közönye ellenére – évek óta a lakosságot leginkább veszélyeztető környezet-egészségügyi problémájának tartja. A zöld szervezetnek nem kis része van abban, hogy Győrben az elsők között készült el a lakótelepek azbesztterhelésének felmérése. A város most – EU forrásokat megcélozva – 600 millió forintos pályázatot készít elő a témában. Bár ebből az összegből egyelőre csak az ismert szennyezések alig egyharmadát tudnák felszámolni, örüljünk, hogy végre történik valami. Győr az ország azbeszttel egyik leginkább terhelt városa. A probléma elsősorban a 70-es években épült lakótelepi házakat érinti (Adyvárost, a József Attila lakótelepet, ill. Marcalváros és Nádorváros egyes részeit), ahol összesen 76 ezer négyzetméter fehér és kék azbesztcement szigetelőanyag került felhordásra. Ezen kívül jelentős mennyiségű azbeszttel terheltek a fenti időszakban (elsősorban a GyÁÉV által) épített középületek is (ezek közül különösen fontos lenne az iskolák, egészségügyi intézmények azbesztmentesítése).
Szórólap az azbeszttel sújtott győriek részére
A Budalakk újpesti telepén elhelyezett, veszélyes anyagot tartalmazó hordók elszállításáról és megfelelő kezeléséről szeptember 12-ig a tulajdonosnak gondoskodnia kell. A szennyező fizet elv alapján a hulladékkezelésről a Budalakk Kereskedelmi és Festékgyártó Kft. felszámolásáért felelős Reorg Gazdasági és Pénzügyi Rt.-nek kell gondoskodnia. Amennyiben nem kezdődik meg napokon belül a mintegy 2.000 hordó veszélyes anyag legális elszállítása, akkor a környezetvédelmi hatóságok rögtön beavatkoznak, és a szaktárca költségvetésének terhére végzi el azt. A hordókban lévő festékiszap, oldószer, műgyantaszármazék, étolaj nem olyan koncentrációjú, amely belélegezve egészségre káros lehetne. Ugyanakkor a rozsdásodó hordóknál a veszélyes anyagok a talajba kerülve szennyezhetik a talajvizet. A Budalakk a telep épületeinek tavaszi lebontásáig legálisan tárolta a veszélyes hulladékát. Környezetszennyezésre azt követően bukkant a környezetvédelmi hatóság, miután Petőfibányán ötszáz illegálisan elhelyezett hordót talált, amely mint kiderült, a telephelyről származott. Őri István a Budalakk környezetszennyezéséről
Gyors intézkedést sürget a szakbizottság az újpesti hordókra
Ma elszállítják a Budalakk hordóit
A gyermekkori akut leukémia valószínűségét illetően nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok a kisgyerekek, akik benzinkutak közelében élnek – derült ki egy felmérésből, amelyet francia kutatók végeztek. A gyermekkori leukémia előfordulási gyakorisága viszonylag kicsi, 100 ezerből négy esetben fordul elő. Ennek ellenére a gyermekkori rákbetegségek leggyakoribb típusát jelentik a fejlett országokban – állítják a kutatók. Kevés egyértelmű kockázati tényező azonosítható a betegség gyermekkori változatának kialakulásában, mutatnak rá a kutatók, a felnőttkori leukémiás megbetegedések esetében viszont már lehetséges kockázati tényezőként mutatták ki a benzolnak való kitételt a munkahelyeken.
A benzinkutak környékén élő kisgyerekek körében nagyobb a leukémia kockázata
Benzinkutak környezetében nagyobb a leukémiaveszély
Az Európai Unió felszólította Ukrajnát, hogy állítsa le a Duna-deltában végzett csatornaépítési munkálatait. Ukrajna viszont közölte, hogy az amerikai és román környezetvédelmi aggályok ellenére felavatja a Duna-delta csatornát. Az új csatornát egy német társasággal építtetik 15 millió dollárért. Az UNESCO 1991-ben a világörökség részének nyilvánította a rendkívül gazdag madárvilágnak otthont adó Duna-delta vidékét, amelynek környezeti egyensúlyát sok szakértő szerint a mostani építkezéssel komoly veszélyek fenyegetik. Az ukránok már régóta tervbe vették egy, a Duna-delta vidékén átvezető csatorna kimélyítését és kiszélesítését, hogy a hajóforgalom révén javítsák a térségbeli területek gazdasági helyzetét. A terv ellenzői viszont arra hivatkoznak, hogy a munkálatok több tízezer madár, köztük kiveszőben lévő, védett fajok fészkelőterületeit veszélyeztetik. Az EU a Duna-delta csatorna ellen
A zsűri különdíjával jutalmazták Kocsis Tibor ‘Új Eldoradó’ című dokumentumfilmjét Sepsiszentgyörgyön az Anonimul Nemzetközi Filmfesztiválon. Kocsis Tibor öt évig forgatta az ‘Új Eldoradó’-t. A rendező elszántan küzd azért, hogy dokumentumfilmje hatására fordulatot vegyen a Verespatakra tervezett kanadai projekt iránya, és a hatalmas beruházás, amely négy falu létét és lakosai sorsát fenyegeti, végül ne valósuljon meg. Romániában különdíjat nyert a magyar dokumentumfilm
Szeptember
Asztmát okozhatnak gyermekeknél a háztartási tisztítók és oldószerek belélegzett kipárolgásai – állapították meg ausztrál kutatók. A Thorax tudományos folyóirat szerint az illékony szerves vegyületek közelében hosszabb időt töltő gyermekeknél négyszer akkora arányban jelentkeztek asztmatikus tünetek, mint azoknál, akik nem lélegeztek be efféle anyagokat. A gyermekek környezetében a feltételezettnél jóval több ilyen tárgy található: szerves illóolajat tartalmaznak egyebek között a háztartási oldószerek, a tisztítószerek, a festékek, fényező anyagok, levegő illatosítók, és a padlószőnyegek – hangsúlyozták az ausztráliai Curtin műszaki egyetem munkatársai. Asztmát okozó tisztítószerek
A környezetvédelmi újságíróknak meghirdetett Zöld toll pályázat nyerteseinek osztott ki díjakat Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter Budapesten. Az idén megalapított szakmai elismerést az írott sajtó kategóriában Hargitai Miklós, a Népszabadság újságírója, a rádiós kategóriában pedig Sarkadi Péter, a Magyar Rádió munkatársa ,a greenfo.hu főszerkesztője nyerte el. A több kategóriában összesen beérkezett 22 pályamű közül a szakmai zsűri nem talált értékelhető televíziós munkát, ezért ebben a kategóriában nem hirdettek győztest. Zöld toll díj
„NE legyél fosszília! Lépj fel a klímaváltozás ellen!” jelszóval Miskolcon járt a 10 méter magas Karbon Dinoszaurusz. A helyi szervezők által kiosztott Klímagyilkos Oscar-díjat a Borsodi Sörgyár Rt. kapta a „Strapapalack” névre hallgató eldobható műanyagpalack bevezetése és agresszív reklámozása miatt. Az európai körútján 22 ország 50 helyszínét érintő Karbon Dinoszaurusz kampány során a főszervező Föld Barátai aktivistái az éghajlatváltozás okozta problémákra kívánják felhívni a figyelmet. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Holocén Természetvédelmi Egyesület munkatársaival együttműködve tegnap
Miskolcon állították fel az éghajlatváltozásért felelős iparágakat jelképező Karbon Dinoszauruszt. Stilizált autóból, füstölgő kéményű gyárból, repülőgépből, autópályából, benzinkútból, tartályhajóból összeállított szörny, világvégét idéző zene, valamint az éghajlatváltozás okozta problémákat és a lehetséges megoldásokat bemutató kiállítás fogadta a borsodi megyeszékhely főutcáján sétálókat. A Borsodi Sörgyár Rt. Kapta a Klímagyilkos Oscar-díjat Miskolcon
Elsőfokú vízminőségvédelmi készültséget rendelt el a Tisza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszán a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, miután a folyón mintegy 100 köbméternyi kommunális hulladék úszik. A szilárd hulladékot, főként műanyag flakonokat, üvegeket és fadarabokat az áradó folyó valószínűleg a hullámtérből sodorta a mederbe. A flakonokon olvasható feliratok alapján a hulladék 60-70 százaléka ukrán, a többi román, illetve kisebb részben magyar eredetű. A szennyeződés a Tisza tivadari szakaszán kezdetben csaknem egy tömbben úszott, majd Vásárosnamény alatt egyre inkább szétterült, fennakadt a part menti fákon és bokrokon, és emiatt, továbbá az áradásra tekintettel, jelenleg műszaki beavatkozásra nincs lehetőség. Az uszadékot valószínűleg a tiszalöki vízi erőműnél gyűjthetik csak össze és távolíthatják el a folyóból a szakemberek. Ukrán szemét a Tisza felszínén
Idáig több mint 800 köbméternyi kommunális hulladékot és uszadékot emeltek ki a Tiszából a vízügyi szakemberek.
Megtisztították a Tiszát a nagy mennyiségű kommunális hulladéktól és uszadékfától az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Ékövizig) szakemberei. A védekezés, kárelhárítás költsége meghaladja a 14 millió forintot. Összességében több mint 2400 köbméternyi, mintegy 200 tonnányi hulladékot emeltek ki a folyóból a vízügyi dolgozók A hulladékot speciális úszómarkolóval emeltek partra, és szállítottak el a bodrogkeresztúri kommunális hulladéklerakóba. Az Ukrajna felől érkező kommunális hulladék kapcsán Magyarország a határvízi egyezmény keretében garanciát vár Ukrajnától arra, hogy a következő időszakban hasonló esetek ne fordulhassanak elő. Megtisztították a Tiszát a kommunális hulladéktól
Természetvédelmi és oktatóközpontot avattak Drávakapu néven a Somogy megyei Drávaszentesen. A Barcs közvetlen közelében 160 millió forint értékben kialakított létesítmény egy 300 hektáros gyepterület szomszédságában épült fel. A világon rendkívüli módon, évi 10-20 százalékkal növekszik az ökoturizmus, amely ma már a világ teljes turizmusának egyötödét adja. Iványi Ildikó, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a kapu lehetőséget nyújt az iskolásoknak a terepgyakorlatokra, szolgálja az idegenforgalmat, az itt lakók boldogulását. A központnak szerep jut a horvát-magyar együttműködésben is, hiszen a Drávát, mint határfolyót mindkét oldalon védeni kell. A központban a 80 személy befogadására alkalmas oktatóterem mellett helyet kapott egy térségi ügyfélfogadó iroda is. Az épület különlegessége egy 13 méter magas kilátótorony, amelyből belátható a nemzeti park területe. A nemzeti parkban csak az idén három tanösvényt avattak, Abaligeten pedig a nyáron nyílt meg a Denevérmúzeum Megnyílt a Drávakapu
OKTÓBER
A Környezet és Természetvédő Szervezetek Egyeztető Fóruma nyílt levelet küldött Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, melyben felkéri, nyilatkozzon arról, teljesíti-e elődje környezetvédelmi vállalásait. Zöld szervezetek nyílt levele Gyurcsány Ferencnek
Wangaari Mathai kenyai környezetvédő, biológus, jelenleg környezetvédelmi államtitkár kapta a 2004. évi Nobel-békedíjat – jelentette be Oslóban a Nobel-díj bizottság. A 64 esztendős aktivista az első afrikai nő, aki elnyerte a Nobel-békedíjat annak több mint százéves történetében. Wangari Maathai 1940. április 1-jén született a kenyai Nyeri helységben. Ő volt az első nő Kelet- és Közép-Afrikában, aki doktorátust szerzett. 1964-ben az egyesült államokbeli Atchisonban a Mount St.Scholastica College-ban kapta meg tudományos fokozatát biológiai tudományokból. 1977-ben indította el a legnagyobb afrikai faültetési programot, a “Zöld Öv Mozgalmat”, amely a biológiai sokszínűség erősítése mellett számos munkahelyet teremtett a nőknek, emelve ezzel társadalmi megbecsülésüket az afrikai társadalmakban. 2002-ben választották be a kenyai parlamentbe, 2003-ban pedig az ország környezetvédelmi államtitkára lett. Hazájában mindenki “Mama Mici”-ként, a Fák Anyjaként ismeri.
A Fák Anyjaként ismert Wangaari Mathai kenyai környezetvédő a Nobel-békedíjas
A Natura 2000 európai természetvédelmi hálózatról szóló szabályozás október 16-án lép életbe. Zöld szervezetek már hetek óta sérelmezték, hogy az Európai Unió új tagországai közül Magyarország volt az egyetlen, amely még nem hirdette ki az európai szinten jelentős természeti értékek megóvását célzó Natura 2000 hálózat területeit. A Natura 2000 hálózat kihirdetése egyébként az EU-csatlakozás feltétele volt, aminek késedelmét az Európai Bizottság a civil szervezetek szerint olyannyira nem nézte jó szemmel, hogy kilátásba helyezte az EU strukturális alapjainak befagyasztását is. A Magyar Közlönyben megjelent két vonatkozó kormányrendelet kijelöli a Natura 2000 hálózatba tartozó területeket, a védendő fajokat és élőhely-típusokat, valamint a kompenzáció és a támogatások részletes szabályait is. Október 16-tól hatályos a Natura 2000
Somogyban is támad a gyapjaslepke hernyója, jövő tavasszal az ideinél mintegy hatszor nagyobb területet, mintegy 28 ezer hektárt veszélyeztetnek. Somogy megyében minden eddigit meghaladó mértékű hernyóinvázióra kell számítani, amely a megye északi egyharmadát érinti. Harminc település, köztük számos Balaton-parti, és két Kaposvárhoz közeli terület veszélyeztetett az eddigi felmérések szerint. Somogyban is támad a gyapjaslepke hernyója – védekezésre 100 millió forint kell
A környezetvédelmi tárca a Kormány elé vitte a Környezetvédelmi termékdíjakról szóló törvény módosítását. Sajnos a Kormány által alapjaiban megváltoztatott jogszabály szinte már köszönõ viszonyban sincs az eredetivel, ezért a HuMuSz súlyos aggodalmakkal tekint a törvény Országgyűlésnek beterjesztett módosításai elé. A kormány elutasította a környezetvédelmi tárca törekvéseit a darabalapú termékdíj bevezetésére, így továbbra is adós marad a betétdíjas csomagolások elterjedését ösztönző szabályozással. Az eddigi kormányok tíz év alatt sem voltak képesek kidolgozni a betétdíjas kormányrendeletet, sőt már negyedik éve mulasztásos alkotmánysértést követnek el! A gazdasági tárca által megbuktatott darabalapú termékdíj rendszert támogatandónak találtuk, de megjegyezzük, hogy mind az újratöltési arányok és bevezetésük ütemezése, mind annak ellenőrzési és szankcionális rendszere tekintetében roppant gyengének tartottuk. A tervezet kétségtelen pozitívuma viszont, hogy az elektronikai hulladékokra is kiterjeszti termékdíj fizetési kötelezettséget, reméljük, ehhez végre hatékony végrehajtási és újraelosztási rendszer is párosul.
Alig maradt elfogadható eleme a termékdíj törvény módosításának
A két kormánypárti frakció közös módosító indítványban kezdeményezi a darab alapú termékdíj bevezetését az italpalackokra és a műanyagszatyrokra.
A parlamenti pártok egyike sem támogatta jelenlegi formájában a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvények módosítását célzó javaslatot az Országgyűlésben.
A változtatás értelmében termékdíjat azoknak a gyártóknak kellene fizetniük, amelyeknél 2003-hoz képest romlik az újrahasznosítható és a még egyszer nem felhasználható palackok vagy zacskók aránya. Darabalapú termékdíj bevezetésének támogatásáról döntött a kormány
Elkezdődött a nagytétényi Metallochemia-gyártelepen elhelyezett, több százezer köbméternyi környezetszennyező kohósalak kármentesítése, a Vegyépszer Rt. az M6-os autópálya gyártelepen áthaladó szakaszának alapjába ágyazza be a veszélyes hulladékot. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztatása szerint három pályázó volt. A nyertes Vegyépszer Rt. a megfelelő szakmai referenciák bemutatása mellett 9,8 milliárd forintért, mintegy 600 millió forinttal alacsonyabb áron vállalta a kivitelezést, mint a második legjobb ajánlatot tevő. Az 1910 és 1990 között folytatott színesfém-kohászati tevékenység során keletkezett kohósalak lerakása a gyártelepen, a levegőből kiülepedő szennyezőanyag pedig 1.400 lakóingatlanon okozott jelentős környezetszennyezést. A Metallochemia csarnokainak bontása már augusztusban elkezdődött, a most induló környezetvédelmi beruházás lényege, hogy az M6-os autópálya M0 és Érdi tető közötti, az egykori üzem területén áthaladó szakaszának alapjába – megfelelő műszaki védelemmel – beépítik a kármentesítés során kitermelt kohósalakot. A Metallochemia 20 hektáros területén 410 ezer köbméternyi nehézfémtartalmú salakot, szennyezett földet kell kitermelni és ártalmatlanítani. Elkezdődk a Metallochemia kármentesítése
Ötvenöt különböző vegyi anyag nyomait találták meg az európai környezetvédelmi, illetve egészségügyi miniszterek vérében – a Természetvédelmi Világalap (WWF) felmérése szerint. Az Egészségügyi Világszervezet júniusi budapesti konferenciáján 14 európai egészségügyi, illetve környezetvédelmi miniszter adott vért a szervezetükben lévő vegyi anyagok feltérképezésére. A vizsgálatok 103 különböző vegyület kimutatását tették volna lehetővé, s összesen 55 ilyen vegyi anyagot meg is találtak a miniszterek vérében: volt, akiében csak 25-öt, de volt, akinél 43-at. Ez utóbbi anyagok között megtalálhatók a parfümök és az edényeket borító teflonbevonatok maradványai, de rovarirtó szereket, vagy éppen különböző PVC-alkotóelemeket is kimutattak az emberi szervezetben. Voltak köztük már régóta betiltott, mert veszélyesnek minősített vegyi elemek, de a nagy többségük olyan anyag, amelynek hosszú távú hatásáról ma még nincsenek komoly felmérések. Vegyi anyagok a miniszterek vérében
okt 23-án demonstrációt tartott 72 környezetvédő szervezet a jövő évi költségvetés tervezete ellen tiltakozva a Parlament épülete előtt. A mintegy 200 tüntető Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek juttatott el petíciót. A levélben javaslatokat fogalmaznak meg egy környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyező költségvetés kidolgozására. A zöldek többek között a zöldterületek beépítésének, a közúti közlekedésnek, a vegyszeres mezőgazdaságnak juttatott támogatásokat csökkentenék. A tüntetést a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Hulladék Munkaszövetség, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület szervezte.
Zöld tüntetés a költségvetés kapcsán
Koloszár Miklós, a Pénzügyminisztérium (PM) tanácsadója elmondta, hogy 2005-ben környezetvédelemre 121 milliárd forint jut, ami 12,7 milliárd forinttal haladja meg az idei összeget. A PM számításba vette a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium büdzséje mellett a más tárcáknál rendelkezésre álló forrásokat, az európai uniós támogatásokat és a decentralizált alapok zöld fejlesztésekre fordítható hányadát. Hozzátette: a ráfordításokon belül a tárca jövőre az ideihez képest 24,3 milliárd forinttal kevesebbel, 68,2 milliárddal gazdálkodhat.
A zöld tárca jövőre az ideihez képest 24,3 milliárd forinttal kevesebbel gazdálkodhat
A lakosság meggyőző többsége egyetért azzal, hogy az államnak inkább a környezetet erősen terhelő tevékenységeket kellene fokozottabban adóztatni, mint a környezetet kímélő vagy javító tevékenységeket.
Gallup közvéleménykutatás a zöld költségvetésről
November
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a kiotói jegyzőkönyvet becikkelyező törvényt. Az orosz ratifikálás a 90 napos bejegyzési idő miatt három hónap múlva lép életbe. Az orosz alsóház október 22-én, a felsőház 27-én hagyta jóvá a klímavédelmi jegyzőkönyvet becikkelyező törvényt. Az orosz elnök aláírása nyomán életbe léphet a globális felmelegedést korlátozó nemzetközi egyezmény, az úgynevezett kiotói megállapodás. Az ENSZ által kezdeményezett szerződéshez eddig már 126 állam csatlakozott, de érvényességéhez kellett az orosz belegyezés is, miután a világ legnagyobb levegő-szennyezője, az Egyesült Államok három éve kihátrált a megállapodásból. Az 1997-ben kötött egyezmény szerint az iparilag fejlettebb országok azt vállalták, hogy 2012-ig 5 százalékkal csökkentik az üvegház-hatást okozó gázok kibocsátását.
Életbe léphet a kiotói megállapodás
A jövő évi költségvetés tervezete kapcsán a környezetvédelmi igazgatás tervezett változtatásaival és a zöld forrásokat illetően fogalmaztak meg kritikát civil szervezetek az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának több képviselőjével folytatott tanácskozáson. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke bírálta a kormányzatot, mert a környezetvédelem állami intézményeinél tudomása szerint 13 százalékos létszámleépítést tervez, miközben az európai uniós tagságból adódóan jelentősen bővülnek a feladatkörök. Az elnök azt is kifogásolta, hogy a környezetvédelmi államigazgatásra jutó költségvetési forrás jövőre az ideihez képest 24,3 milliárd forinttal 68,2 milliárd forintra csökken.
Zöld szervezetek kritizálják a költségvetést
Zöld szervezetek úgy látják, hogy a verespataki bányaberuházástól kellene Magyarországnak függővé tennie Románia európai uniós csatlakozási fejezetének lezárását, Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter álláspontja szerint ez nem támogatható álláspont. A zöldek sajtótájékoztatón fejtették ki véleményüket, amely szerint a bányaberuházó már elkészült a projekthez szükséges környezeti hatástanulmány iránti kérelmével, s azt az uniós környezetvédelmi fejezet lezárása és a romániai választások után, még az idén beadja. Gyanújuk szerint a beruházó az elkövetkező években mielőbb “lezavarná” a projektet azért, hogy a szigorú EU előírások alól még azok érvényesülése előtt mentesüljön.
Vita Verespatakról Persányi Miklós és a zöldek között
Gyurcsány Ferenc még sportminiszterként döntötte el, hogy Magyarország egyik legértékesebb védett közparkjában, a Margitszigeten épüljön fel a 2006-os budapesti úszó Európa-bajnoksághoz szükséges úszókomplexum. Ha a terv megvalósul, két é
fél hektárnyi zöld terület kiirtása és hatvannyolc öreg fa kivágása árán készülnek el a medencék, parkolók és más kiszolgáló egységek. Margitszigetet védelmében! – Nyílt levél Gyurcsány Ferencnek
A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) november 19-én, a hatalmas szélvihar által elpusztított erdőinek újratelepítése legalább 1,8 milliárd szlovák koronába kerül majd az államnak – áll a Mezőgazdasági Minisztérium jelentésben. A jelentés készítőinek becslése szerint 3,75 millió köbméter állami és 950 ezer köbméter magántulajdonban lévő fa dőlt ki. A teljes kárt csak a jövő hétre tudják számszerűsíteni – közölte Simon Zsolt környezetvédelmi miniszter. A becslések alapjául a faállomány újratelepítésének és hét-tíz éves gondozásának költségei szolgálnak. A telepítés közvetlen költségei hektáronként 150-180 ezer koronát tesznek ki, ami összességében legalább 1,8 milliárd koronát jelent.
Közel 5 millió köbméter fa dőlt ki a Tátrában
Húszmillió korona a Magas Tátra revitalizációjára
A zöldek javasolták, a szakbizottság támogatta, a képviselők leszavazták. 1,5 milliárd forintot csoportosíthattak volna át a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításával kapcsolatos állami feladatok költséghatékony átvállalására. Környezet- és természetvédő civil szervezetek nemrég kampányt indítottak, hogy a kormánypárti frakciók a költségvetési szavazásánál támogassák a Környezetvédelmi Bizottság módosító javaslatát, amely 1,5 milliárd forintot csoportosított volna át a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításával kapcsolatos állami feladatok költséghatékony átvállalására. A parlamentben tegnap szavaztak. Az MSZP-SZDSZ ellene szavazott, a Fidesz tartózkodott. Összesen 15 képvselő mondott igent, közte egy kormánypárti. Neve álljon dicséretképpen itt: dr. Kis Zoltán Parlamenti képviselőink elkaszálták a Környezetvédelmi Bizottság kezdeményezését
Az EU Natura 2000 hálózatával kapcsolatban várhatóan márciusban válik nyilvánossá a Magyarországon kijelölt területek helyrajzi szám szerinti leosztása és a pontos térképi megjelenítése. A helyrajzi számok alapján a Natura 2000 területtel érintett földeket ugyan már most nyilvánosságra lehetne hozni, ám azok a jelenleg készülő, távérzékeléses technikával működő mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MEPAR) térképes megjelenítése nélkül megtévesztők lehetnek a gazdák számára. Ugyanis legtöbbször nem a helyrajzi szám által kijelölt egész terület tartozik a Natura 2000 program alá, hanem annak csak egy kisebb része – mondta Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára sajtótájékoztatóján. Tavasszal várhatók a natura 2000 részletes szabályai
december
Elkészült a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a védett madarakat érő áramütésekkel kapcsolatos országos vezetékfelmérése. Az áramütés problémája már több mint 20 éve ismert hazánkban is, azonban eddig viszonylag kevés információval rendelkeztünk a madárpusztulás pontos mértékét illetően, a korábbi felmérések egy-egy kisebb területre korlátozódtak. A felmérők 2737 oszlopot ellenőriztek le, és összesen 41 madárfaj 578 elpusztult példányát találták meg, melyek között számos védett és fokozottan védett faj is volt (pl. kerecsensólyom, szalakóta, parlagi sas). A megtalált áramütött madarak eszmei értéke összesen 27 490 000 Ft. A felmérés során megtalált madarak száma és az ellenőrzött oszlopok arányából úgy becsüljük, hogy évente minimálisan mintegy 45.000 madár szenved áramütést Magyarországon, melyek 80-90% védett vagy fokozottan védett, így eszmei értékük akár a 2 milliárd forintot is meghaladhatja. Évente 45.000 madár szenved áramütést Magyarországon
Több természet- és környezetvédő társadalmi szervezet határozottan kiáll a természetvédelmi hatóságok tervezett átalakításának jelenlegi formában való megvalósítása ellen. Persányi Miklósnak írt levelükben felhívják a figyelmet, hogy ebben a kérdésben átfogó, nyílt vita szükséges a társadalmi szervezetek, a szakemberek valamint az érintett intézmények és hatóságok munkatársainak bevonásával. Zöld aggodalmak a természetvédelmi átszervezések kapcsán
Egyre távolabbi jövőbe tolódik az az idő, amikor a magyar társadalom megismerheti azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderülhetne, hogy mi történt nyáron Pakson, a 2 blokk újraindításakor. Pedig jövő márciusban másodszor is újraindítják a 2003 áprilisában szerencsétlenül járt reaktort. Paks és az igazság ügye
A Civilek a Zengőért Mozgalom, a Greenpeace, a Pécsi Zöld Kör, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet örömmel fogadták a Zengő-bizottság jelentését. A bizottság munkáját az hitelesítette, hogy egyik legfőbb alapelvének tekintette: minden helyszínnél egyenrangú szempont a radartechnikai és az ökológiai mérce, és minden megnyilatkozásánál gondosan ügyelt arra, hogy ezeket egymástól elkülönítve ne szerepeltesse, egyikről se feledkezzen meg.
A Zengő-ügy legújabb fejleményei
1200 tonna galvániszapot tárolnak rossz minőségű tartályokban Csepelen, 150 méterre a Dunától. Azt egyelőre nem tudják, ki szállította oda a hordókat. Az iszap vízzel való érintkezése során cianid szabadul fel; ha a szennyezés a Dunába jut, a bekövetkező katasztrófa mellett eltörpül a tiszai tiszai ciánszennyezés. Galvániszap-bomba Csepelen
Az agrárkörnyezetvédelmet súlyosan érintő, a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervre vonatkozó módosító javaslatok miatt több zöld szervezet tiltakozó levelet írt Németh Imre Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszternek. Újra veszély fenyegeti az agrárkörnyezetvédelmet
15 civil környezet- és természetvédő szervezet megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által szervezett társadalmi egyeztető fórumra nem kaptak bebocsátást. A Minisztérium komoly biztonsági falat vont a zártkörű társadalmi egyeztetés köré: a kapunál és a tárgyalóterem bejáratánál is biztonsági őrök akadályozták meg a civilek bejutását. A meghívottak listáját sem volt lehetősége megtekinteni a 15 szervezet képviselőjének.
KI DÖNTI EL, HOGY KI A TÁRSADALOM?
A környezetvédelmi tárca ellenzi az agrár-környezetvédelmi források tervezett átcsoportosítását, amely kapcsán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium még az idén javaslatot küldene az Európai Bizottságnak. A zöldminisztérium egyetért a zöldekkel
Időutazás a 60-as évekbe. Demokrácia? Szakmai érvek? Társadalmi vélemény? Ugyan már! Ahogyan az FVM-ben a döntések megszületnek…
Az italcsomagolások területén 2006. végéig a kibocsátóknak a termelésükön belül az eddigi visszaváltható termék-hányadot legalább az idei szinten kell tartaniuk, majd 2007-ben és 2010-ben az arányt 6-6 százalékkal javítaniuk. Január elsején lép hatályba a változó termékdíj-szabályozás részleteit tartalmazó kormányrendelet
Romlott a környezetvédelmi érdekek érvényesülése a kormányzaton belül az idén, és jövőre is a tendencia folytatódására lehet számítani – vélik a zöld szervezetek, akik sajtótájékoztató keretében tartottak évértékelő beszámolót Budapesten. A környezetvédelem a gazdag államok luxusa? Romló környezeti érdekérvényesülés
Év végi értékelést tartott pár zöld szervezet. 2004 fontosabb ügyeiről, fejleményeiről volt szó, és hát mit mondjak, normális társadalomban ennek a negyede elég volna ahhoz, hogy a felelősöket kikergessék az országból. Botrány, aljasság, hazaárulás. Csak a szokásos.
