50 uniós forrásból megvalósuló káros nagyberuházás – köztük 7 magyarországi – került fel arra a térképre, amelyet a Föld Barátai Európa és a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködésével készített.
A fekete foltokat mutató térkép több, mint 5000 milliárd forint összköltségű beruházást tartalmaz, amelyeket az újonnan csatlakozott Európai Uniós országokban terveznek, vagy már meg is valósítottak az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjából ill. az Európai Beruházási Bank hiteléből.
A félszáz példa világosan mutatja, hogy a környezetileg káros és gazdaságilag életképtelen beruházások nem elszigetelt kivételek az Európai Uniós nagyprojektek között. Habár ezek az Uniós források elvileg csak olyan beruházásokra vehetőek igénybe, amelyek a fenntartható fejlődést szolgálják, a konkrét példák mást mutatnak. Magyarországról két hulladékégető, egy bevásárlóközpont, a 4-es metró, az M0-ás keleti szektora, a Duna hajózóút és a Kis-Balaton fejlesztése került fel a térképre.
“Mindenki láthatja, hogy a környezeti problémák, az éghajlatváltozás, a levegőszennyezés vagy az élőhelyek és fajok eltűnése új megközelítést és megoldásokat kívánnak. Ennek ellenére egyes döntéshozók és a gazdasági lobbi olyan fejlesztéseket erőltetnek, amelyek közvetlen környezetünk pusztulásához vezetnek és sok esetben ellenkeznek a társadalmi érdekekkel” – mondta Éger Ákos a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Bankfigyelő Hálózat koordinátora.
A civil szervezetek véleménye szerint az alternatívák már léteznek. Nem új utakat kell építeni, hanem a meglévőket felújítani és a közösségi közlekedést fejleszteni. Nem hulladékégetőket kell építeni, hanem a hulladék keletkezését megelőzni. Nem kell olyan M0-ás körgyűrűt építeni, amely lakott területeket érint és vág ketté. Nem olyan metrót kell építeni, amely ellehetetlenít minden más közösségi közlekedés-fejlesztést és elavult útvonalterve nem megoldás a mai Budapest közlekedési gondjaira. Nem a Dunát kell a hajókhoz igazítani, hanem olyan hajózást kell létrehozni, amely figyelembe veszi a Duna élővilágának érdekeit is. Nem lehet úgy a Balatonhoz kapcsolódó fejlesztést lebonyolítani, hogy közben védett természetvédelmi területeket semmisítünk meg.
“A káros nagyberuházások azért valósulhatnak meg, mert az ezekre vonatkozó hatásvizsgálatok jellemzően már csak az előre meghozott döntések utólagos igazolását szolgálják. Megfelelő környezeti hatásvizsgálattal, költség-haszon elemzéssel, társadalmi vitával, az érintett közösségek bevonásával meg lehetne találni a megfelelő alternatívákat” – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.
“A rosszul előkészített beruházások lakossági tiltakozásokat váltanak ki, így késedelemhez vezetnek és nem tudjuk majd felhasználni az Európai Uniótól érkező pénzeket sem. A káros beruházások bemutatásával az a célunk, hogy felhívjuk a problémákra a figyelmet, még mielőtt azok megtörténnének. A beruházások többsége még előkészítő szakaszban van, addig kell azokon változtatni, amíg nem késő” – tette hozzá Anelia Stefanova, a Bankfigyelő Hálózat EU koordinátora.
Az európai nagyberuházások térképe itt tekinthető meg.
A térképen megtalálható:
– 6 jóváhagyott beruházás, melyeket az EU/EIB már jóváhagyott és amelyek építése már megkezdődött vagy már be is fejeződött. Teljes költségük: 675 milliárd forint.
– 35 tervezett beruházás, melyek szerepelnek a tagországok 2007-2013-as fejlesztési dokumentumaiban. Teljes költségük: 3600 milliárd forint.
– 9 lehetséges beruházás, melyek nem szerepelnek a 2007-2013-as fejlesztési dokumentumokban, de megvalósításukat uniós forrásból, komolyan tervezik. Teljes költségük: 1200 milliárd forint.
Itt olvashatók részletek Magyarország és néhány környező ország fekete foltjairól.
