Ha jobban védjük a bolygónkon élő sokféle élőlényt, ezzel védőpajzsot emelhetünk az embert veszélyeztető olyan betegségek ellen, mint az AIDS, az Ebola vagy a madárinfluenza, amellett, hogy dollár milliókat takaríthatunk meg az egészségügyi szolgáltatások számláján, állítják a kutatók.
A biológiai sokféleség szétzúzása – kezdve az Amazonas dzsungelén átvezető utaktól, az Afrika eldugott helyein folyó erdőirtásokig – sokkal sebezhetőbbé tette az embereket a vadon világából eredő betegségek iránt. A biodiverzitás nem csak új egészségmegóvó kezelések és gyógymódok ígéretes tárháza, de ütköző felületként is szolgál az ember és a betegségeket okozó organizmusok és közvetítőik között. Ez áll a Diversitas nemzetközi kutatócsoport tudósainak közleményében.
A felbukkanó betegségek megelőzése a biológiai sokféleség megőrzésén keresztül, sokkal inkább költséghatékony, mint azoknak a vakcináknak a kifejlesztése, amikkel később harcba lehet szállni ellenük, mondták a tudósok a mexikói Oaxacaban, november 9-10-én sorra kerülő biodiverzitással foglalkozó konferenciát megelőzően. A Diversitas csoport sürgeti a kormányokat olyan, a biológiai sokféleséget és változatosságot védelmező politika kidolgozására, mely a betegség (például a madárinfluenza) állatról emberre átterjedésének esélyét szigorúbb kereskedelmi, mezőgazdasági és utazásra vonatkozó rendelkezésekkel igyekszik csökkenteni.
– Nem azon az állásponton vagyunk, hogy le kell zárni a természetet, és jó messzire eldobni a kulcsot – nyilatkozta Charles Perrings, az Arizonai Állami Egyetemről. – Mi azt mondjuk, hogy az embernek sokkal körültekintőbben, alaposabban kell átgondolnia, mikor szabdal fel gazdag biodiverzitású területeket. A történelem arról tanúskodik, hogy mindig is terjedtek át betegségek a vadon élő szervezetekről emberre, az emberi populáció élőhelyeken történő növekedésének hatása miatt a kockázat azonban növekszik – fűzte hozzá.
Szakértők szerint a fajok sokkal szélesebb skálájának megőrzése szintén enyhíthetné a betegségek hatásait. A civil szerveződésű, párizsi székhelyű Diversitas csoport igazgatója, Anne Larigauderie szerint a természet és a biológiai változatosság nyújtotta szolgáltatások értékének alulbecslése nem mehet tovább. Állításaik alátámasztására a szakértők számos példával éltek, megemlítve a Lyme-kór elterjedését az USA keleti vidékein, ami a korábban jelenlévő ragadozók, farkasfélék vagy vadmacskák jelenlétének megszűnésével hozható összefüggésbe, melyek a fehér-lábú egerek (Peromyscus leucopus), a fertőzés fő hordozói, számát tartották kordában. Kínában például túlzott mennyiségű rovarölőszer alkalmazása miatt, egyes régiókban kipusztultak a méhcsaládok. Az almáskertek megporzására embereket kellett foglalkoztatni, tíz ember végezte két kasra való méh munkáját. Ausztráliában magával vitte a fekélybetegség ellenszerének titkát az kihalt békafaj, (Rheobatrachus silus), amely az emésztő savak kiiktatásával utódait a gyomrában költötte.
A DIVERSITAS 1991-ben, az UNESCO, a SCOPE és az IUBS által támogatott civil szervezetként jött létre, mely a biológiai sokféleség elvesztésének, változásának bonyolult tudományos kérdéseire keresi a választ. Célja a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló, nemzetközi, kormányoktól független védőernyőként működő program kialakítása.
