A Bundestag környezetvédelmi bizottságának küldöttsége Budapesten

Szigorúan szakmai és gyakorlati, nem ideológiai szempontok miatt kívánják leállítani az összes atomerőművet Németországban 20 év alatt fokozatosan – mondta Horst Kubatschka (SPD), a Bundestag környezetvédelmi bizottságának tagja az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságával folytatott okt. 4.-ei budapesti megbeszélésen. A német delegáció tagjaként magyar képviselői kérdésre válaszolva elmondta: nincsenek gyakorlati tapasztalatok arra, hogy valójában meddig is üzemeltethetők biztonságosan az egyes atomerőművek. Így tehát üzemi méretű kísérlet folyik annak eldöntésére, hogy meddig használhatnak egy ilyen létesítményt. – A Németországban jelenleg kormányzó pártok véleménye, hogy nem szabad felesleges kockázatokat vállalni, s korlátozni kell az atomerőművek használati idejét. Még akkor is, ha a műszaki lehetőségek, a gazdasági érdekek további üzemeltetést indokolnának – mondta a képviselő. Szólt arról, hogy jelenleg Németországban a villamosenergia-termelés 35 százaléka származik atomerőművekből. A tervezett 20 éves átmeneti időszak viszont elegendő arra, hogy az energiafelhasználás hatékonyságának további javításával újabb energiatakarékossági intézkedésekkel, a megújuló energia arányának növelésével kiváltsák a leállított atomerőművek termelte energiát. Mint mondta: csupán a lakóépületeknél mintegy 40 százalékos tartalékot lehetne kihasználni. Christoph Matschie (SPD), a német környezetvédelmi bizottság elnöke, a delegáció vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte: pillanatnyilag körülbelül 25 százalékos túlkapacitás van a német energiarendszerben. Az atomerőművek teljes körű leállítására vonatkozó kormánypárti elképzelést többen az ellenzék részéről is támogatják, szavazásnál viszont ők is az adott párt elutasító álláspontja szerint foglaltak állást. – De ez így van az ökoadóval is – mondta a német környezetvédelmi bizottság elnöke. Bevezetése valamennyi párt programjában szerepelt, de amikor a jelenlegi kormány úgy döntött, hogy alkalmazza ezt az adóformát, az ellenzék heves támadás
kezdett. Még a lakosságot is a környezetvédelmi adó ellen próbálta hangolni. Christoph Matschie rámutatott: aki tenni akar a következő évtizedek tisztább környezetéért, annak rá kell jönni, hogy ez teljes körű egyetértéssel nem oldható meg. Ugyanakkor a környezetvédelmi intézkedések nem nélkülözhetik a széleskörű társadalmi támogatottságot. Ezért bölcsen meg kell keresni azokat a megoldásokat, amelyek minél több szövetségest jelentenek az adott ügynek. A német bizottsági elnök megemlítette: mióta egyre többen találják meg számításukat a környezetvédelmi iparban, már a gazdaság részéről sem egyértelmű az elutasítás az egyes környezetvédelmi intézkedések alkalmával. A cégek egy része a támogatók oldalára áll. Christoph Mattschie szólt arról is, hogy a környezetvédelmi intézkedések gyakran szociális problémákat is felvetnek. Németországban például jelentősen megemelték az erősen környezetszennyező gépkocsik adóját. Ugyanakkor ezeket az idősebb járműveket éppen azok használják, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy új, korszerű kocsit vásároljanak. Felvetette: Magyarországon az uniós követelmények szerinti csatornázottság, szennyvíztisztítás jelentős terheket ró majd a lakosságra is. Ezt csak kellő környezeti tudatossággal vállalják az állampolgárok.