Tartani lehet tőle, hogyaz Indiai-óceán térségében mindenekelőtt a jelentős halállomány életteréül szolgáló korallzátonyok és más ökorendszerek szenvedtek súlyos károsodást, de ez még nem bizonyos: egyes szakértők szerint a korallok pusztulása viszonylag csekély maradt.
Nem kímélte azonban a katasztrófa a mezőgazdaságot. India egyes régióiban, például Tamil Nadu államban három-négy évbe is beletelhet, amíg a mezőgazdaságilag megművelt területek regenerálódnak. Természetvédők szerint egyelőre még nehéz meghatározni, hogy milyen tartós környezetkárosodást okozott a cunami. Nem kizárt például, hogy India térképeit át kell majd rajzolni.
Az első talajminták azt mutatják, hogy csak Tamil Nadu szövetségi állam Nagapattinam körzetében több mint 9500 hektárnyi szántóföldet tett használhatatlanná a szökőár. A sós tengervíz ugyanis csaknem 90 centiméter mélységig átáztatta a talajt. Indiában és a katasztrófa sújtotta többi térségben jelenleg különböző országokból érkezett állatorvosok oltják be száj- és körömfájás ellen, valamint egyéb fertőző betegségek ellen az állatállományt és a gazdátlanná vált háziállatokat. A halállomány számára a korallzátonyok elpusztulása mellett veszélyt jelent a sok elsüllyedt halászhajó is, amelyeknek hálóiban még évek múlva is fennakadhatnak delfinek és teknősbékák. Emellett a szökőár által a tengerbe sodort autóbuszok, személyautók és más fémtárgyak fokozhatják az algásodást. Környezetvédők szerint az okozott károk nagyságát leghamarabb hét hónap múlva, a monszun esőzések beálltával lehet majd felmérni. Attól tartanak, hogy egyes régiókban igen nagy mértékben csökken majd a halállomány és a szökőár a sósvízi krokodilok, valamint a teknősbékák tojásait is elpusztította.
Környezeti szakértők szerint az Ázsiában hosszú évek óta folyó rablógazdálkodás miatt végzett ilyen pusztítást a szökőár: az idegenforgalomhoz szükséges szállodák és strandok létrehozása érdekében kiirtották a folyók torkolatánál lévő a mangrove mocsárerdőket, és rengeteg telepet hoztak létre garnélarákok tenyésztésére – ezzel két természetes védővonalat is leromboltak. A szakemberek azonban rámutatnak: a szökőárnak lehetnek pozitív kihatásai is. Például tápanyagoknak a tengerfenékről történt elszabadulása elősegítheti a halállomány növekedését. Mivel pedig a halászoknak hetekre vagy hónapokra lesz szükségük, hogy csónakjaikat és hálóikat kijavítsák, a halak ezalatt kiheverhetik a szökőár következményeit. A Hindustan Times című indiai lap értesülése szerint pedig Dél-India például ásványi kincsekben gazdagodott: többek között a mobil telefonok gyártásához szükséges, értékes titánt találtak.
Kapcsolódó anyagok:
