A természetvédelem és a faipar képviselői egyaránt elégedetlenek a magyarországi erdőtelepítési gyakorlattal, mindkét szakma saját érdekei szerint változtatna az erdősítéseken belüli fafaj-összetételen.
Barátossy Gábor, az Erdészeti Hivatal elnöke szerint tavaly összesen 15,5 ezer hektáron telepítettek erdőt Magyarországon, amelynek 31 százaléka akác, 29 százaléka nemesnyár, fehérfűz, 22 százaléka tölgy, 11 százaléka hazai nyár és egyéb lágylombos fafaj, 2 százaléka fenyő volt. Milei Olga, a Fagazdasági Országos Szövetség (Fagosz) közgazdásza szerint egyes faipari igényeknek megfelelően növelni kellene a rövid vágásérettségű, különböző lágylombos fajok, illetve fenyők arányát.
Főleg a farostlemez- és a faforgácslap-termékek értékesítésében rejlik egyre nagyobb piaci lehetőség, amelynek kihasználásához érdemes lenne az új erdők fafaj-arányát a gyártók kapacitásbővítéséhez szükséges nyersanyagigénnyel összehangolni.
Gulyás Levente, a WWF Magyarország természetvédő szervezet erdészeti programvezetője viszont az őshonos, keménylombos fajokat helyezné előtérbe, amely az élővilág gazdagságának biztosításához alapvető követelmény. Nem elég ugyanakkor kizárólag őshonos, termőhelyi adottságokhoz leginkább illeszkedő fafajokat választani, hanem azokat elegyesen kell telepíteni a biológia sokszínűség megteremtéséhez – hangoztatta a programvezető. Barátossy Gábor közölte, hogy az elmúlt évekhez képest mintegy 10 százalékkal emelkedett a tölgytelepítések erdősítésen belüli aránya, és 31 százalékkal csökkent a kiültetett akáchányad. Ebben az évben a tavalyihoz hasonló nagyságú területet erdősítenek be, a tavalyihoz lényegében azonos összetétellel – jelezte az elnök, hozzátéve: a megelőző évihez hasonlóan az idén is 6 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra a költségvetésből.
2002. március 30.
