Az EU energiahordózó felhasználási tortájából a fosszilis energiahordozók hasítják ki a legnagyobb szeletet: a felhasznált energia 79 százalékát olaj, gáz, vagy szén felhasználásával állították el.
A nukleáris energia részaránya 15 százalékos, a megújuló energiaforrások, azaz a szél- és vízenergia, a biomassza, a geotermikus hőforrások, a hullámok és a fotoelektromos források felhasználásával előállított energia részaránya pedig hat százalékos.
Az áramtermelésben a nukleáris erőművek adják a termelés oroszlánrészét az Unióban. 2000-ben az atomerőművek 864 terawattóra (TWh), a széntüzelésű erőművek 673 TWh, a gázerőművek 480 TWh, a vízierőművek 321 TWh, az olajtüzelésű erőművek 161 TWh elektromos energiát állítottak elő, míg biomasszából 40 TWh, szélenergiából pedig 22 TWh elektromos energiát nyertek ki. A többi megújuló energiahordozó felhasználásának részaránya elenyésző. Geotermikus energiát 4,8 TWh, hullám kinetikus energiát 0,5 TWh, fotoelekromos energiát 0,1 TWh mennyiségben állítottak elő.
Az Európa számára pusztán elméleti számítások alapján rendelkezésre álló geotermikus energiaforrások tíz százalékos kihasználásával évente 900 TWh elektromos energiát lehetne előállítani. Többet mint amennyit az összes európai atomerőmű együttesen termel. A francia-német határon létesített “European Hot Dry Rock Project” paramétereit alapul véve, öt kilométer mélyen 200 fokra hevíthető gőz előállítására alkalmas terület 125 ezer négyzetkilométernyi van Európában. E terület tíz százalékának kiaknázásával 900 TWh elektromos energiát lehetne előállítani.
