Egy új vizsgálat szerint a közúti gázolás hatása „sokkal megdöbbentőbb”, mint ahogy azt korábban gondolták. A 150 vizsgált állatpopuláció közel egyharmadánál ez volt a leggyakoribb halálozási ok. Vagyis a vizsgált állatfajok 28 %-a előbb hal meg egy autó vagy teherautó miatt, mint betegség, vadász vagy egy ragadozó miatt.
A legújabb becslések szerint 21,6 millió kilométernyi út van a világon, és az utak hossza 2050-re várhatóan 14–23%-kal nő. Következésképpen sok természetvédelmi biológus azzal érvel, hogy az utak vadállat-populációkra gyakorolt hatása az egyik legégetőbb természetvédelmi kérdés. Míg az utak jelentős élőhelyvesztéssel, töredezettséggel, szennyezéssel (fény, zaj, vegyi anyagok) járnak, és változásokat okoznak az állatok mozgásában, a vadon élő állatok és járművek közötti ütközések okozta halálozás a legnyilvánvalóbb hatás, ezért különös figyelmet kapott. A közúti halálozás a vadon élő gerincesek halálozásának egyik legnagyobb tényezője világszerte, és a közvetlen antropogén mortalitás egyéb formáitól eltérően az egyedeket testméretüktől, fizikai állapotuktól és természetvédelmi állapotuktól függetlenül érinti.
Az emlősfajok körülbelül 27%-át a kihalás veszélye fenyegeti (IUCN, 2020). Mindazonáltal a legtöbb elméleti és empirikus tanulmány a közúti halálozás demográfiai hatásairól eddig a hüllőkre és a madarakra összpontosított. A Biological Reviews című folyóiratban nemrég közzétett kutatás eredménye szerint egyes emlőspopulációk emiatt elérhetik a „fordulópontot”, vagyis azt a küszöbértéket, amelynek átlépése „visszafordíthatatlan”. Azt írják, hogy a gázolások „közvetlenül és közvetve is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az elhullási arányok meghaladják a szaporodási arányokat, ami a populációkat sebezhetővé teszi”.
Példának hozták fel az Egyesült Királyságban tapasztalt görény- és sünpusztulásokat. Előbbinek 29, utóbbinak 25 százaléka gázolás miatt következett be. Ehhez hozzátették, hogy a sérült vagy beteg állatok rehabilitációjára fordított időt, pénzt és erőfeszítést a gázolások gyakorlatilag „semmissé teszik”.
A gázolások leginkább a tasmán ördögöket, a virginiai oposszumokat, a Kaliforniában őshonos San Clemente-szigeti rókákat, az afrikai vadkutyákat és az Észak-Amerikában őshonos mókusokat érintik. A kutatók szerint egyes állatpopulációkban a halálozások akár 80 százalékát autók okozzák. Ilyen például az ibériai hiúz.
A tanulmány szerint Brazíliában a veszélyeztetett sörényes hangyász-populációk növekedési üteme a felére csökkent a gázolások miatt, és ha ez így folytatódik, a populációk valószínűleg tíz éven belül kihalnak. (Bloomberg)
