Egy gyümölcstermő fa vagy bokor korlátozott mennyiségű termést tud hozni évről évre. Könnyen lehet, hogy szembesült már azzal a kellemetlen helyzettel, hogy nem tudott belőle mindenkinek adni, akinek szeretett volna.
Erre megoldást jelenthet a Csodakertész Barna Faiskolában kapható gyümölcstermők és ehető növények házilag történő szaporítása. Az ily módon szaporított csemetéket elajándékozhatja családtagjainak, barátainak, szomszédainak.
A fásdugányozás lényege
A fásdugvány egy elágazást nem tartalmazó, ceruzavastagságú egyesztendős vesszőrész. Minimálisan hajlik csupán, de nem túlságosan rugalmas. Általánosságban véve elmondható, hogy a vessző csúcsrészével nem lehet szaporítani egy növényt.
A dugványon minimum két rügynek vagy rügypárnak kell lennie a cél elérése érdekében, ha ennél több van, az még jobb. Ha például három rügypár van a fásdugványon, akkor egy kerülhet a talajba, egy a talajszintre, egy pedig felülre. A talajszint alatti rügyekből gyökér képződik, a felszín feletti rügyekből pedig hajtás lesz.
Az ideális dugvány hosszúsága függ a rügyek sűrűségétől. Jellemzően a méretük 10 és 60 centiméter között változik. Akadnak olyan fajok, amelyek könnyen gyökeresednek, akár a vessző teljes hosszában is, így ezek esetében a rügyek elhelyezkedése nem kardinális kérdés. Ide tartozik a ribizli is többek között.
Fontos az időzítés
A fásdugványok begyűjtésére a lombhullatástól a rügypattanásig bármikor sort lehet keríteni. Alapvetően tehát a nyugalmi időszak az ideális, a feladatot metszőollóval érdemes végrehajtani.
November utolsó napjaiban már nem nagyon van olyan lombhullató, amin lenne még levél. Ekkorra a vesszők fásodása is véget ér, a rügyek ellenben telve vannak tartalék tápanyagokkal. Amíg elérkezik a tavasz, a tartalék tápanyag szintje nem drasztikusan, de csökken. Ennek következtében a december és a január a legjobb a dugványozásra, de meg februárban vagy márciusban szedett vesszőkkel is lehet tenni egy kísérletet. A szőlő dugványozásra viszont április a legjobb, amikor már a talajfelszín hőmérséklete eléri a 10 Celsius fokot.
A dugványokat azok begyűjtését követően jó mielőbb a helyükre tenni. Erre sort lehet keríteni szabadföldben, de ha el akarjuk ajándékozni a csemetét, akkor egy nagyobb edényt vagy ládát célszerű választani erre a célra.
Rengeteg mindent lehet dugványozással szaporítani
Dugványozásra alkalmas a bodza, a köszméte, a josta, a mézbogyó, a már említett ribizli, a birs, a füge, az eperfa. Meg lehet próbálkozni egyes almafajtákkal is, mint az Orbai, továbbá ugyebár a szőlő is a dugványozható növények közé tartozik.
Természetesen nem csak gyümölcstermők szaporíthatók ezzel az egyszerű módszerrel. Nagyon könnyen gyökeret ereszt kellőképpen fellazított talajban az aranyvessző, a hortenzia, a som, a rózsák, a hóbogyó, a bangita félék, a jezsámen és a gyöngyvessző, sőt, még a rozmaring is.
