Turi Kovács Béla környezetvédelmi miniszter természetvédelmi és vízügyi szakemberekkel járta be a Kis-Balaton üzemelő területét azért, hogy a második ütemről szóló döntést előkészítsék.
A második ütem újabb területek elárasztását jelentené, amelynek két célja van, a Balaton vízminőségének további javítása és a Kis-Balaton természeti értékeinek megőrzése. Egy 1999-es kormányrendelet értelmében a második ütem munkálatait 2003. december 31-ig kell befejezni, azonban a mind a miniszter, mind a jelenlévő szakértők azt képviselték, hogy a határidő betartásánál fontosabb az, hogy jó döntés szülessen. A jó döntést további kutatások és sokoldalú szakmai érdekegyeztetés előzi majd meg, és ha szükséges, a szaktárca a kormányrendelet határidejének módosítását is javasolni fogja.
Ezen a bejáráson az úgynevezett első ütem tapasztalatairól kérdeztem Futó Elemért, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kis-balatoni őrkerületének vezetőjét. A természetvédelmi szakember az első kapavágásoktól végigkísérte a Kis-Balaton fejlesztést, a tározók feltöltését, majd a természet alakulását.
Az első tározót, ami Zalavár és Zalaszabar között van, 1985-ben árasztották el magyarázta a természetvédő. Mára ez egy algás tó lett. Igaz, hogy az algák a vízben lévő oldott foszforral táplálkoznak, így azt valóban kiveszi a vízből, de magasabb rendű növényzet nincs abban a tározóban. Annak idején láttam az első terveket, azon nádas tó szerepelt, de a nád szép lassan kipusztult, aztán a hínár terjedt el, majd az is kipusztult, és maradt az alga, mint domináns növény. A baj az, hogy az alga, mint szerves anyag benne marad a vízben. Futó Elemér szerint a legjobb megoldás az lenne, ha már a Zala folyónál, a szennyvíztelepen történne meg a foszfor eltávolítása, az sokkal olcsóbb és hatékonyabb. Ha a szennyvíz foszfortartalmát jelentőseb csökkentik, akkor a maradékot a tavak élővilága megtisztítja. De a nagyon magas foszfortartalommal nem bír a természet.
A Kis-Balatonnak van egy másik része, az egy természeti csoda, csodálatos madárvilággal, és más állatokkal. Futó Elemér szerint már ezen a területen is érződik, hogy valami baj van, ott is kevesebb már az élőlény. A beruházásnál az elsőrendű cél a Balaton megmentése volt, de a természetvédelem hátraszorult. holott a kettőt nem lehet egymástól elválasztani. Mert ha elárasztok egy területet, ott kialakul egy csodálatos madárvilág, egy csodálatos élővilág benne a haltól kezdve a mikroszkopikus élőlényekig. Ha ide szennyezett vizet eresztenek, az lassan kipusztítja az élővilágot. Többen is azt mondták, hogy a Kis-Balatoni rendszeres madár- meg halpusztulás az ára annak, hogy tisztább a Balaton, a víztisztasága érdekében ezt le kell nyelni. De kérdezem én, hogy milyen tiszta víz az, amitől kipusztul a hal, kipusztul a madár? Egy nagyobb dózistól pedig kipusztul az ember. Erre szerencsére még nem volt példa, de lehet, hogy lesz magyarázta a természetvédő szakember.
Ön szerint akkor a második ütemű elárasztást nem szabad megcsinálni? kérdeztem Dehogynem válaszolta. El kell árasztani a régi Kis-Balatont is, de úgy, hogy az a természetes folyamatokat közelítse. Nem víztározóra, hanem természetes állapotra van szükség. Ha jön a nagy árvíz a Zala folyón, akkor az a jó, ha elönti a 6 ezer hektáros nádast, sásast meg egyéb vízinövényes területet, sőt, öntse el a rétet, öntse el a legelőt. Az kifejezetten jó, ha ott lerakja a tápanyagot. Aztán a víz visszahúzódik, és a terület középén egy két ezer hektáros terület lesz állandóan 60-70 centis víz alatt, a magas sásasban megmarad a 40 vagy 30 centis víz, ami oda kell. De ha az árhullámmal érkező vizet visszatartjuk, akkor ki fog pusztulni a sás, és az összes olyan vízinövény, amelyik csak az időszakos elárasztást bírja. Az ilyen nagy nyílt vízfelület, ahonnan a többi növényzet kipusztult, ott az alga elszaporodik. Könnyen előáll az a helyzet, ami tavalyi is, hogy bealgásodott a kis-balatoni tározó, és azért, hogy az algás víz ne mehessen be a Balatonba, lezárták a zsilipet a fürdési idényben. Nem is érkezett frissítő és pótló víz a Zalából. Aztán amikor már vége volt a fürdési idénynek, akkor leengedték a vizet, de akkor is benne voltak az algák.
Alacsonyabb elárasztásra és csak időszakos elárasztásra van szükség. A vízügyi szakemberek mit mondanak, miért nem jó nekik ez a megoldás?
Futó Elemér: Azt hiszem, hogy mind a két oldalon, a vízügy és a természetvédelem oldalán is, engedni kéne. De ha csak a természetvédelem enged, az nem kompromisszum.
2001 04 08
