A repülőterek közelében óriási a zaj és nagy a levegőszennyezés. Nem véletlen, hogy a terminálok környékéről igyekeznek elköltözni az emberek.
A gépek üzemanyagának elégése szintén súlyos környezetszennyezést okoz, ami hozzájárulhat a Föld globális felmelegedéséhez.A légi közlekedés környezeti problémáival foglalkozó cikket olvastunk a Lélegzet legutolsó júniusi számában. Kismartoni János a szerzőt, Joó Ferencet, a Magyar Közlekedési Klub titkárát kérdezte.
K.J.: – Várhatóan pár év alatt háromszorosára fog nőni a légi közlekedés forgalma.
Joó Ferenc: – A légi közlekedés egyfolytában növekszik. Világviszonylatban valóban létezik olyan trend, hogy a légi közlekedés 2020-ig megháromszorozódik. Magyarországon az előrejelzések azok nem ilyen drasztikus változást jeleznek, de hosszabb távon mindenféleképpen itt is növekszik majd a légi közlekedés. A Ferihegyi repülőtér forgalma milyen ütemben növekszik? Kb. 30%-ra emlékszem vagy 50%-ra az elkövetkezendő 6-8 év alatt. Gyorsuló ütemben növekszik a légi közlekedés.
K.J.: – Én úgy tudom, hogy Nyugat-Európában sok helyütt sikeresen kísérleteztek azzal, különösen a rövidebb távú, azaz 3-400 km-es utazásokat megpróbálták a vasúton, Intercity vonatokkal kiváltani. Ezek a nagy sebességű vonatok valóban versenytársai a repülőgépnek?
Joó Ferenc: – Mindenféleképpen. De van velük egy gond. A Párizs és London közötti közlekedési folyosó esetével lehet szemléltetni ezt a gondot, hogy amikor megnyílt ez a vasútvonal, akkor a légitársaságok forgalma az egyből a felére csökkent, de az évek alatt a különböző kedvezményekkel és akciókkal visszanyerték az utasokat. Tehát ugyanannyi utast szállítanak ma repülővel London és Párizs között, mint korábban. Közben a vasút is nagyon sok utast szállít, tehát megfigyelhető, hogy a szállítási piac az nőtt. A fokozott közlekedési igény az akármilyen környezetkímélő móddal is történik, hogyha a közlekedés egyfolytában növekszik, akkor ez azt jelenti, hogy több környezeti kárt is okozunk vele.
K.J.: – Nagyon érdekes, hogy emberek pl. Párizsból Londonba járnak át dolgozni, naponta ingáznak. Tehát ilyen nagy a luxus, ennyire nem számít a vállalatoknak, hogy gazdaságosabban működjenek?
Joó Ferenc: – Amennyiben annak az embernek a napi munkája többet termel, mint amennyit költenek rá, az ugye nyereség egy vállalat számára. És valóban, Párizs és Lyon között, ahol 2 óra a menetidő, ott reggelenként a kalauz az úgy megy végig a vonaton, hogy szinte név szerint ismeri már az utasokat, mert akkora törzsközönség van itt. Egyébként idetartozó hír, nemrégiben volt Franciaországban a francia vasutaknak egy olyan bemutatója, ahol Lille és Marseille között az újonnan megnyíló nagysebességű vasúti pályán több, mint 300 km/h-s átlagsebességgel 3 és fél órán belül 1000 km-re szállították az újságírókat szemléltetve, hogy 1000 km-es távolságban is mennyire jól lehet nagysebességű vasúttal utazni.
K.J.: – Tudom, hogy a környezetvédők annyira nem szeretik a nagysebességű vonatokat, ezeket a transrapid vonatokat, mert ugyancsak nagy környezeti zajt és rezgésterhelést okoznak és egy nagy folyosót igényelnek, mert a légipályáknak a kanyarodási ívét nem lehet használni. Tehát új pályatesteket kellett végig kiépíteni, ami megint területrabló. A légi közlekedéshez visszatérve, hogyha már azt mondjuk, hogy a nagy sebességű vonatok sem annyira szimpatikusak környezetvédelmi szempontból, akkor a repülésnek milyen óriási hátrányai vannak, pláne, hogyha így megnövekszik a forgalom.
Joó Ferenc: – A nagysebességű vasutaknál azt hozzá kell tenni, hogy főleg az energia-felhasználás az, ami a környezeti károkat jelenti. Ugye az energia valahol megtermelődik. Hát Franciaországban, Németországban már nem vízi erőművel termelik azt az áramot és ez mindenféleképpen valamilyen formában környezetszennyező lehet. Na most a repülésnél pedig pont az a gond, hogy a magas légkörbe bocsátja ki azokat a káros anyagokat, amik az üvegházhatást, ill. a klímaváltozást, az éghajlatváltozást okozzák.
K.J.: – Arról volt szó Németországban is, a környezetvédelmi szempontból felülbírálják a pénzügyi szerveket is a környezetterhelési díjakat fognak kivetni. Elképzelhető, hogy a repülős is megkapja?
Joó Ferenc: – Mindenféleképpen gondolkodnak rajta, hogy a repülést megadóztassák, hiszen akkora környezeti károkat okoz a repülés, amit egyáltalán nem fizetnek meg, hogy nem szabad tovább engedni, hogy ez így folyjon. Leginkább a repülésben használt üzemanyagra, kerozinra kivetett adóban gondolkodnak egyrészt azért, mert a kerozinon nincsen adó. Ez az egyik legkevésbé megadóztatott közlekedési ág vagy iparág. Magyarországon sincsen, ill. ami van ÁFA, azt is a nemzetközi repülésben résztvevő társaságok visszaigényelhetik, mert exportnak minősül. Tehát mindenféleképpen egy ilyen jellegű kerozinadó lenne az vagy pedig a környezetterhelési díj, amit mondjuk a kibocsátott széndioxid után lehetne kiszámítani, ami előrevihetné ezt az ügyet. Azért a széndioxid, mert az okozza a klímaváltozást.
