Ezer fa kivágásával védheti az Orbán- kormány terve a Hajógyári-szigetet az áradástól. A sport indokkal megálmodott terv – szerzői szerint is – lakossági ellenérzést és tiltakozásokat válthat ki. A kiemelt beruházáson nyilván a NER lovagok kaszálnak, de munka nélkül is nyer vele Csányi Sándor egyik cége. Karácsony Gergely és Óbuda polgármestere is tiltakozik a Hajógyári-sziget átépítése ellen.
Drasztikus beavatkozásra készült a kormány Budapest egyik legértékesebb, túlnyomó részben állami és önkormányzati tulajdonban lévő területén, a Hajógyári-szigeten: olyan védműrendszer megépítését tervezik, amelyik az egész területet megóvná az áradásoktól. A Népszava szúrta ki: a Pest Megyei Kormányhivatal oldalán, a hirdetmények között eldugott környezeti hatásvizsgálathoz készített dokumentációból kiderül: a szigeten található 15,3 hektár ligeterdő csaknem ötödét érintené a védműrendszer megépítése. Legrosszabb esetben 950-1000 darab 30 centiméternél nagyobb átmérőjű fát kell kivágni. Ráadásul az Óbudai-sziget teljes megvédése akár 9 centiméteres vízszintemelkedést okozhat a Duna óbudai mellékágában a meder vízszállító képességének változása miatt, ami árvíz esetén a Megyeri híd pillérénél úgynevezett állékonysági problémákhoz vezethet.
A Sziget Fesztiválnak is helyet adó, egyedülálló természeti adottsággal és régészeti örökséggel bíró terület hasznosítására számtalan ötlet született korábban, de eddig mindig megmentette a szigetet a beépítéstől a Duna. A terület ugyanis teljes egészében hullámtér, amelyet időről-időre elönt a folyó. A kormány azonban most hasznosítaná a szigetet, és a jelek szerint a nemzetgazdasági érdek mindent visz. A kormány három éve határozott a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia létrehozásáról az Óbudai sziget déli részének Pest felőli szarván, de egészen tavalyig nem sok minden történt az ügyben. Akkor azonban a kabinet újabb határozatot hozott, amelyben döntött a sziget árvízvédelmi rendszerének kiépítéséről. A beruházás előkészítésére 628 millió forintot biztosított. A projekt előkészítését az Országos Vízügyi Főigazgatóság kapta feladatul, amely a nyíregyházi Viziterv Environ Kft-t bízta meg a tervezéssel. Az engedélyek beszerzésére szeptember 30-ig kaptak határidőt, augusztusban viszont tartanak még egy közmeghallgatást az ügyben a Békásmegyeri Közösségi Házban.
A környezeti hatásvizsgálatot egyébként a Pest Megyei Kormányhivatal végzi, amely általában nem gátja a kormányzati terveknek. A kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, különleges adottságú Hajógyári-sziget fejlesztése régi cél, de a most közreadott dokumentáció szerint már a nemzetgazdasági és várospolitikai érdek is. Így aligha kétséges, hogy a kormány mindent bevet a kajak-kenu sportakadémia megépítése érdekében, ami igen jól jöhet egy majdani olimpia megrendezéséhez. Az árvízvédelmi létesítményre öt lehetséges megvalósítási változat készült. Ezek közül az első négy kombinálásából létrejött ötödiket,
egy differenciált árvízvédelmi megoldást kínálót találtak a legmegfelelőbbnek a szakmai döntéshozók. Durva egyszerűsítéssel a sziget északi részén földgát épülne mobilelem fogadására alkalmas résfallal. A déli területen, az Árpád hídhoz közelebbi részen a Hadrianus palota, a meglévő épületek és a tervezett kajak-kenu központ körül parapetfalas védművet, mobilgátat húznának fel. Az északi és a déli terület közé szintén kerülne egy földgát. A sportakadémia és környezetének területét pedig teljes egészében feltöltenék földdel a mértékadó árvízszintig.
A projekt részeként szivárgásgátló résfalak is épülnének egészen a felső vízzáró rétegig. A klímakockázati hatástanulmány szerint ez kedvezőtlenül befolyásolná a sziget vízháztartását. A hatástanulmány készítői egyébként a beruházás kockázatai közé sorolják a területet rekreációs célokra használó lakosság ellenérzését és valószínűnek tartják, hogy a beruházást tiltakozások, a helyi környezetvédelmi aktivisták projekt elleni fellépései kísérik. Különös tekintettel arra, hogy a a gátakkal érintett rész szinte végig fákkal benőtt terület, közte 30 centiméternél nagyobb átmérőjű jelentős értéket képviselő fákkal.
A sziget területén lévő ingatlanok jellemzően önkormányzati kézben vannak, nagyobb részben a főváros, kisebb részben a kerület tulajdonában. A sziget déli részén fekvő állami telkeken található a Hadrianus palota és a tervezett sportakadémia területe. A sziget észak-keleti részén található az egyetlen magán ingatlan, amelyet várhatóan nem érint a gátépítés, de hasznait mindenképpen élvezi majd. A terület tulajdonosa az Albatrosz Kikötő Üzemeltető Kft., amely több áttéten keresztül Csányi Sándor OTP Bank elnök-vezérigazgatójához köthető. A dokumentáció szerint a tulajdoni kérdéseket adás-vétellel, kisajátítással és tulajdonosi hozzájárulással rendeznék. Az önkormányzatok „előreláthatólag térítésmentesen” engedik majd át a gáthoz szükséges területeket, amelyek vagyonkezelői joga a tervek szerint a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósághoz kerül. A gát építése az előzetes becslések szerint 12,2-17,65 milliárd forintba kerülhet.
Az önkormányzatokat és a vízügyi főigazgatóságot is megkereste a Népszava, de lapzártáig nem kapott választ.
Régóta kormányzati célkeresztben a sziget
Már tavaly voltak arra utaló jelek, hogy a kormány esetleg nagybefektetők előtt egyengeti a terepet a Hajógyári-szigeten. 2019 májusában Orbán Viktor miniszterelnök váratlanul, indoklás nélkül egy tollvonással romba döntötte a több mint egy évtizede formálódó, az egykori dunai római védvonal, a limes legfontosabb helyszíneit felsorakoztató német-osztrák-szlovák-magyar világörökségi pályázatot azzal: kivette abból a legfontosabb helyszínt, a Hajógyári-sziget földjében lévő grandiózus helytartói palota romjait. A helyi ellenzék arra figyelmeztetett, hogy az Unesco-világörökségi címmel nem lehetett volna ingatlanberuházásra használni a területet. A Népszava közben azt is kiderítette, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő terepegyengetésbe kezdett, és a helytartói palota közeléből elkezdte kiszorítani az addigi bérlőket.
FRISSÍTÉS
Karácsony Gergely és Óbuda polgármestere is tiltakozik a Hajógyári-sziget átépítése ellen
