Az Európai Bizottság, az EU legfelső végrehajtó szerve úgynevezett kötelezettségszegési eljárást indított a magyar Kormány ellen a termékdíj törvény kapcsán. Az EU mostani lépése felveti a számos gazdasági ágat, köztük az élelmiszer- és csomagolóipart illetve a fogyasztási cikkek kereskedelmét, így a fogyasztókat is közvetlenül érintő törvényi környezet ésszerűsítésének és az EU normáknak való megfeleltetésének lehetőségét. Az Italdoboz-gyártók Európai Szövetsége (Beverage Can Makers Europe – BCME) sajtóközleménye.
Az Európai Bizottság eljárást indított a magyar Kormány ellen a közösségi jog megsértéséért, mivel a Kormány nem teljesítette a törvényalkotáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettségét. Az Európai Unió illetékes szerve által a napokban meghozott döntésre vonatkozóan Budapestre eljuttatott „hivatalos figyelmeztető levél” (Letter of Formal Notice) a Bizottság úgynevezett „kötelezettségszegési eljárásának” első lépése.
A Bizottság döntése szerint a 2004. évi CIII. számú, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló (1995. évi LVI. számú) törvény módosításáról rendelkező törvényt vissza kell vonni, és az a gazdaság egyetlen szereplőjével szemben sem érvényesíthető, illetve a törvényt visszavonásáig is fel kell függeszteni. A termékdíj törvény 2004. évi módosítását követően az Italdoboz-gyártók Európai Szövetsége (Beverage Can Makers Europe – BCME) vezetésével több hazai és európai szakmai szövetség is az EU-hoz fordult a törvény és végrehajtási rendeletei formai és tartalmi hiányosságainak orvoslása érdekében. A mostani eljárás felveti egy új, a piaci szereplők egyikét sem diszkrimináló jogi keretrendszer megteremtésének lehetőségét. A különböző gazdasági ágak, köztük az élelmiszer- és csomagolóipar illetve a kereskedelem jelentős szakmai csoportosulásai felajánlják segítségüket a Kormánynak és az Országgyűlésnek egy olyan új törvény megalkotásához, amely megfelel az egyenlő elbánás és arányosság európai alapelvének, és amely a termékdíj rendszerre jellemző bürokratikus és kaotikus állapotok megszüntetéséhez vezethet.
Az Európai Bizottság, az Európai Unió legmagasabb végrehajtó szerve a hivatali utat betartva Magyarország brüsszeli misszióján keresztül a napokban egy úgynevezett „hivatalos figyelmeztető levelet” juttatott el a Kormányhoz, amelyben a közösségi jog megsértésére figyelmeztet. A Kormány ugyanis az úgynevezett termékdíj törvény (a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. számú törvény) legutóbbi módosításakor elmulasztotta a valamennyi EU tagra nézve kötelező notifikációs (vagyis bejelentési) kötelezettség teljesítését, amikor a törvény tervezetét annak elfogadása előtt nem küldte meg a Bizottsághoz. Ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, és a módosított (2004. évi CIII. számú) törvény és az ahhoz kapcsolódó kormány- illetve miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezését követeli, tekintve, hogy az EU szabályai alapján az adott törvény és rendeletei nem alkalmazhatóak.
A notifikációs kötelezettség az Európai Unió egyik legjelentősebb eszköze annak biztosítására, hogy az egyes tagállamok technikai jellegű jogalkotása ne korlátozza az Unión belüli szabad kereskedelem érvényesülését.
A notifikációs kötelezettség lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a törvénytervezetekre vonatkozóan módosítási ajánlásokkal éljen annak érdekében, hogy a szabad versenyt az adott jogszabály ne korlátozhassa. A notifikáció gyakorlata szerint az érintett törvény tervezetét 3 hónapon belül ellenőriznie kell az EU tagországainak és a Bizottságnak abból a szempontból, hogy a tervezet szövege megfelel-e az EU alapelveinek. Amennyiben az érintettek kifogást emelnek, a nemzeti jogszabály csupán 6 hónappal a notifikáció időpontját követően kerülhet elfogadásra és végrehajtásra.
A Magyar Köztársaságnak az Európai Unió tagállamaként kötelessége, hogy teljesítse minden, a közösségi jogból eredő kötelezettségét. A tagállamok e kötelezettségének teljesítését az Európai Bizottság ellenőrzi. Ha a Bizottság értékelése szerint egy tagállam valamelyik ilyen kötelezettségét nem teljesítette, akkor megindítja az Európai Közösség Alapító Szerződése, vagyis a Római Szerződés 226. cikke alapján a jogsértés miatti kötelezettségszegési eljárást (Infringement Procedure). Az EU által most a magyar Kormánnyal szemben kezdeményezett eljárás a Kormány ellenállása esetén ahhoz vezethet, hogy az Európai Bizottság az EU jog megsértésért az Európai Bírósághoz fordul. Az egyebek mellett a csomagoló- és élelmiszeripar, a nagy- és kiskereskedelem szinte egészét közvetlenül érintő termékdíj törvény legutóbbi módosításával kapcsolatban már a törvénytervezet elkészítésének fázisában számos magyarországi és európai szakmai szövetség több ízben is felemelte szavát. A gazdaság különféle szektorainak vállalatait tömörítő szervezetek nem csupán a notifikáció elmaradását nehezményezték, hanem a törvény diszkriminatív jellegét is, pontosabban azt, hogy a törvény nincs összhangban az EU-nak a szabad piacra és a termékeknek az Unión belüli szabad mozgására vonatkozó alapelveivel. A törvény továbbá abban a tekintetben is hátrányos a gazdaság szereplői és végső soron a fogyasztók számára, hogy a vállalatokra rótt jelentős adminisztratív és pénzügyi teher, továbbá az egymásnak ellentmondó szabályok még a jelentősebb cégek számára is szinte lehetetlenné teszik a jogszabály betartását. Mindeközben a jogszabály szem elől téveszti azt a gazdaság szereplői által is osztott célt, amely szerint a felhalmozott hulladék mennyiségének csökkentése, a hulladék feldolgozásának vagy újrahasznosításának lehető legteljesebb megoldása megvalósulhasson.
Az EU eljárást kezdeményező szervezetek egyik legjelenősebbike, az Italdoboz-gyártók Európai Szövetsége (Beverage Can Makers Europe – BCME)* a törvény diszkriminatív jellegére is felhívta a figyelmet, amely különösképpen az egyszer használható csomagolásokat, elsősorban a sörszektorban alkalmazott italos dobozokat érinti. A törvény által szabott keretek fontossági sorrendet állapítanak meg az újrahasznosítás és az újratöltés között, ami szintén nem felel meg az EU szabályozásának. A fenti okoknak megfelelően az ipar jó esélyt lát a termékdíj törvény és rendeletei visszavonására. Az elmaradt notifikáció egyúttal megnyitja a lehetőséget arra, hogy Magyarországon a csomagolási tevékenységre vonatkozóan új törvényalkotás induljon meg. Az ipar szereplői felajánlják széleskörű nemzetközi tapasztalataikat és szakmai segítségüket egy valamennyi fél számára megfelelő és az EU szabályozásával is harmonizáló jogszabályi környezet kialakításához.
2005. október 18.
————————————————————-
* A BCME a BALL PACKAGING EUROPE, a CROWN és a REXAM italdoboz gyártók által alapított szervezet, amelynek célja az italdobozoknak az ügyfelek, a fogyasztók, a sajtó és más érdekcsoportok felé történő népszerűsítése Európában és Európa-szerte.
További információért, kérjük, forduljon Ledényi Attilához, attila.ledenyi@edge.hu Major Helgához helga.major@edge.hu(EDGE Communications; + 36 1 239 3700, 239 0007 ), vagy Bob Schmitzhez, a BCME főtitkárához + 32 2 761 2371; BobSCHMITZ@compuserve.com
