A tiszai ciánszennyezés nyomán a magyar állam által az Aurul SA ellen indított kártérítési perben az ügyben eljáró Fővárosi Bíróság hivatalosan is megkereste az Igazságügyi Minisztériumot (IM) annak érdekében, hogy a tárca ismertesse a román kártérítési jog szabályait. Az államot képviselő ügyvédi iroda szerint azonban a magyar jogszabályok sokkal részletesebben rendezik az ökológiai károkozással kapcsolatos kérdéseket, ráadásul a határidők be nem tartása tekintetében kimutatható az időközben Transgold SA-vá átalakult Aurul SA időhúzó szándéka.
A Fővárosi Bíróság hivatalosan is megkereste az IM-et a román kártérítési jog szabálya inak ismertetése végett – tudta meg lapunk. A tiszai ciániszennyezés nyomán a magyar állam által az ausztrál-román vegyesvállalat Aurul SA ellen indított 28,6 milliárd forintos perben a felperest képviselő ügyvédi iroda vezetője, Szecskay András lapunknak elmondta: ez a megkeresés nem jelent késedelmét; az viszont annál inkább, hogy az alperes, az időközben Transgold SA-vá átalakult Aurul tavaly szeptember óta nem terjesztett elő érdemi védekezést az ősz elején megkapott keresetlevélre. Szecskay rámutatott: a határidők be nem tartása kapcsán egyértelműen kimutatható az ausztrál-román fél időhúzási szándéka. A bíróság egyébként a közelmúltban felhívta az alperest késedelme okainak magyarázatára.
Figyelmet érdemel az is mutatott rá Szecskay András -, miszerint a vegyesvállalat vezérigazgatója tavaly decemberi, azon írásos megkeresésükre sem reagált, hogy a környezeti katasztrófa óta eltelt időben milyen műszaki intézkedéseket tettek a hasonló esetek megismétlődésének kivédése érdekében. A válasz annak ellenére nem érkezett meg, hogy az alperes jogi képviselőjének a kártérítési per első tárgyalásán elhangzott állítása szerint másfél millió dollárt költöttek a biztonság megerősítésére.
Az ide vágó magyar és román kártérítési szabályok kapcsán az ügyvéd elmondta: a hazai jog sokkal részletesebben és konkrétabban rendelkezik az ökológiai károkozásról, a természeti értékek védelméről. A román szabályozás ugyanakkor inkább általánosságban beszél ezekről a kérdésekről és a bíróság feltehetően csak úgynevezett jogszabály-értelmezés révén, közvetett módon hozhatná meg majdani elsőfokú ítéletét.
Lapunk megkereste az alperes jogi képviselőjét, Ifkovics József ügyvéd azonban külföldi szabadságára tekintettel hazaérkezését követően ígért választ kérdéseinkre, azt azonban nem tartotta kizártnak, hogy a ciánperben a bíróság a román jogszabályok alkalmazása mellett döntene. Információink szerint a Fővárosi Bíróság elutasította a felperes azon kérését, hogy a per eldöntéséig ideiglenes intézkedéssel függessze fel a nagybányai cég működését, illetve rendelje el biztonsági berendezések felszerelését. A döntés szerint az elutasítás indoka; hogy a bíróság rendelkezésére nem áll kellő információ arra nézve, hogy a 2000 februárjában bekövetkezett környezetszennyezés óta milyen biztonsági intézkedések történtek az aranykitermelő vállalatnál. A ciánper következő tárgyalása június 18-án lesz a Markó utcában.
2002-03-26
Drávicz Péter
