A Live Science internetes magazin összeállított egy olyan listát, amiből megtudhatjuk, hogy melyek azok a technológiák, amelyek segíthetnek elérni földünkön a fenntarthatóságot.
Olaj előállítás. Bármilyen széntartalmú anyagból lehet olajat előállítani, csak megfelelő nagyságú nyomásra és magas hőmérsékletre van szükség. A termo-depolimerizációnak nevezett folyamat a természetes kőolaj keletkezéséhez hasonló, csak rövidebb idő szükséges hozzá. Egy tonna pulykaürülékből például 600 l olaj készülhet.
A tengervíz sótalanítása. Az ENSZ szerint a század közepére az ivóvízhiány milliárdokat érinthet. A tudósok már dolgoznak azokon a technológiákon, amelyek lehetővé teszik, hogy olcsó megoldások segítségével sótalanítsák a tengervizet, és így juttassák el a vízhiányos területeken élőknek.
A hidrogén. A hidrogén üzemanyagcella sokak szerint a jövő gazdaságának alapja lesz. Hamarosan olyan autók fognak száguldani az utakon, amelyek semmi mást nem bocsátanak ki magukból, mint tiszta vizet.
Napenergia. A hőenergiává vagy árammá alakítható energia egy gyakorlatilag korlátlanul rendelkezésre álló energiaforrás, melyet a gazdaság szereplői, a különböző intézmények és a háztartások is hatékonyan használhatnak, hozzájárulva a decentralizált energiatermelés kialakulásához.
A tengerek hője. Az Egyesült Államok Energia Hivatala szerint a tengerek, óceánok a legnagyobb földi napkollektorok. A felső melegebb és az alsó hidegebb részek közti hőkülönbséggel turbinákat lehet működtetni, amelyek áramot termelnek.
Hullámok és ár-apály. A tengervíz mozgása hatalmas energiákat rejt. Ezek hasznosítására egyre több kísérleti projekt indul.
Zöldtető. A zöldtetők csökkentik a felmelegedést és a CO2 megkötésével a légköri üvegházgázok mennyiségét is. Emellett oxigént termelnek és a záporokból származó nagy mennyiségű víz egy részét is felfogják. Városi alkalmazásuk csökkenti az ún. hőszigetek kialakulását. Nem utolsósorban a zöld, növényekkel teleültetett tetők vonzzák a madarakat, rovarokat.
Tisztítás növényekkel, mikróbákkal. Különböző eredetű szennyeződések felszámolásához sikerrel lehet alkalmazni a mikróbák és növények tulajdonságait, életfolyamatait. Nitráttal szennyezett víz tisztítása mikróbák segítségével, vagy arzénnal fertőzött víz szennyeződésmentesítése növények segítségével egy-egy jól bevált példa.
A széndioxid „eltemetése”. A CO2 a globális felmelegedés jelenségéhez egyik legjelentősebb mértékben hozzájáruló gáz. Az emberi tevékenységek során felszabaduló gázok mennyisége előreláthatólag nem fognak csökkenni a közeli jövőben, ezért merült fel az az ötlet, hogy mielőtt gáz a légkörbe jut, fel kell fogni és a föld alatt kell tárolni. Nos, ennek a nagyszerűnek tűnő ötletnek sem a hosszútávú hatása sem pedig a költségei nem ismertek, és számos más kérdést is felvetnek.
Papír helyett. Az emberiség által használt papír mennyisége napról napra nő. Az igényeket fedező élő faanyag, az erdők kiterjedése ezzel párhuzamosan csökken. Sikeres fejlesztések eredményeként a közeljövőben realitássá válhat az a technológia, amelynek lényege, hogy egyetlen vékony műanyag lap monitorként vetíti elénk például a kedvenc napilapunk oldalait. A fekete-fehér pontok halmazából álló lapon a pontok töltöttségi szintje szabja meg az elénk kirajzolódó képet.
Bár a lista korántsem teljes és a sorrenddel is vitatkozhatnánk, a felsorolt technológiák megvalósítása valószínűleg sokat lendítene a környezetvédelem ügyén.
