2013 óta minden évben megválasztja a Magyar Gyógyszertudományi Társaság az Év Gyógynövényét. A kezdeményezés célja, hogy egyrészt felhívják a figyelmet a gyógynövények szakszerű használatára, másrészt, hogy népszerűsítsék őket. Idén a vadgesztenyének ítélték a címet.
A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) a szappanfa-virágúak családjába tartozik, amely 15 fajból áll. Magyarországon is őshonos, a népi gyógyászatban közkedvelt gyógynövény, tinktúrát, pépet és krémet állítanak elő belőle, emellett már a gyógyszeriparban is fontos alapanyagnak számít termése mellett kérge, levele, virága is számos jótékony hatással bír. A vadgesztenye magjának fő hatóanyaga az eszcin, szaponin, de tartalmaz még allantoint, kumarint és flavonoidokat.
A vadgesztenye jótékony hatással van az érrendszerre, kötőszövet- és érfalerősítő hatásáról ismert, segíthet csökkenteni a keringési rendszer gyulladását, támogatja a visszértágulat tüneteinek enyhítését. Emellett a vadgesztenye kivonat növeli a véráramlást és javítja a szív- és érrendszeri egészséget, pozitív hatással van a vérkeringésre. Érdemes használni aranyér problémák csökkentésére. Hatékony megoldás lehet „nehéz-láb” szindrómánál vagy véraláfutásoknál, zúzódásoknál, mert segíti a felszívódást.
Bár rendkívül sok jó hatása van a vadgesztenyének, nyersen nem ajánlott a fogyasztása, ugyanis a benne lévő vegyületek mérgező hatásúak. A vadgesztenye kivonatú készítményeket épp ezért mindig keverik más anyagokkal, hogy felhasználása biztonságos legyen. Az egyik leghasznosabb vegyület, melyet a vadgesztenye terméséből állítanak elő az eszicin, melyet más növények hatóanyagaival kombinálnak, így gyógyíthatóak vele a következő betegségek:
visszérgyulladás
visszeres lábszárfekély
aranyérbántalmak
cerebrális műtétek utáni ödémák
egyéb mozgásszervi betegségek
