A kisgyermekek sokkal védtelenebbek a környezetszennyezés egészségkárosító hatásaival szemben, mint a felnőttek – állítják az Egészségügyi Világszervezet szakértői. Európában az ötévesnél fiatalabb korosztály betegségeinek 40 százalékát valamilyen környezeti ártalom okozza.
A mai európai ember háromszázzal többféle vegyi anyag maradványát hordozza a szervezetében, mint amennyit nagyszülei vérében, szöveteiben lehetett volna kimutatni. Mindez nemcsak a felnőttekre, hanem a gyermekekre is igaz. Sőt a kicsik már szülői örökségként kapják a szervezet számára lebonthatatlan anyagokat, hiszen az anyjuk testében felhalmozódott vegyületek akadály nélkül, meglehetősen magas koncentrációban jutnak át a méhlepényen vagy “dúsítják” az anyatejet. Mivel a növekedés és az idegrendszeri fejlődés éppen a magzati, illetve a kisgyermekkorban a leggyorsabb, az e folyamatba “beleavatkozó” mérgező anyagok születési rendellenességet, később betegségeket, viselkedési és tanulási zavarokat okozhatnak – figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) április közepén publikált közös tanulmánya.
A gyermekek egészsége és a környezet: a nyilvánvaló tények áttekintése címet viselő elemzés rámutat, a korán elszenvedett vegyianyag-terhelés következményei a gyermekek egész életét végigkísérik. Születésük után pedig, “életmódjukból” következően, az apróságok a felnőtteknél sokkal inkább ki vannak téve a szennyezett környezet hatásainak, hiszen mindent, ami a kezük ügyébe kerül, a szájukba vesznek. Testsúlyukhoz képest a gyerekek sokkal többet esznek, isznak és lélegeznek is, mint a felnőttek (egy ötéves “örökmozgó” arányosan 3-4-szer több ételt vesz magához, mint a szülei). Ráadásul az ételekben fellelhető ólomtartalom 50 százaléka fel is szívódik a gyermek szervezetébe, míg a felnőtteknél ennek csak a tizede.
Domingo Jimenez-Beltran, az EEA ügyvető igazgatója a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón arról is beszámolt, hogy a gyermekek 15 ezer olyan szintetikus szer hatását kénytelenek elszenvedni, amelyet az elmúlt fél évszázadban fejlesztett ki az ipar. Ezek jelen vannak a levegőben, a háztartási eszközökben, az építőanyagokban, a szőnyegben és a tapétában, a fa- és falfestékekben, a játékokban, a vízben, meg persze az élelmiszerekben.
Ezek a környezeti hatások az elmúlt évtizedekben jelentősen növelték a WHO európai régiójában (ehhez tartoznak a FÁK ázsiai tagországai is) az asztmás és allergiás gyermekek számát. A 13-14 éves korosztály körében végzett felmérések szerint az európai országok között 15-szörös különbség is előfordul: míg Albániában, Romániában, Grúziában, Görögországban és Oroszországban 2,6-4,4 százalékos az előfordulási arány, a listavezető Nagy-Britanniában 32,2 százalékos, de Írországban is majdnem minden harmadik tinédzser légzését nehezíti asztma. Az ipari fejlettséggel tagadhatatlan összefüggésben lévő kór természetének jobb megismerésére külön felmérést is végzett a WHO 2000-ben, nyolc itáliai nagyváros 15 évesnél fiatalabb lakóit véve célba. Az összesítés azt mutatta, hogy ebből a korosztályból évente 30 ezren élnek át asztmás rohamot, és a forgalmas utak közelében lakó gyermekek körében a légzőszervi megbetegedések gyakorisága a duplájára szökik. A világ fejlett ipari országaiban 4 millióra teszik az asztmás gyermekek számát, akiknek az orvosi számlája meghaladja az évi 6,2 milliárd dollárt.
A cigarettázó felnőttek füstjét beszívni kénytelen kiskorúak 42 különféle, bizonyítottan rákkeltő hatású égésterméket “vesznek magukhoz”. Füsthöz “szoktatásuk” nemegyszer már magzati létük idején megkezdődik, ami kis születési súlyt, fejletlen tüdőt, légúti betegségeket okozhat, de a WHO-tanulmány szerint hozzájárulhat az orvostudomány által még nem teljesen felderített okokból bekövetkező hirtelen bölcsőhalálhoz is. A The Lancet angol nyelvű orvosi hetilap legutóbbi számában megjelent tanulmány szerint a dohányos szülők leendő gyermekük nemét is befolyásolják káros szenvedélyükkel. A szerzők 11 800 japán és dán gyermek fogantatási körülményeit vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy a nem dohányzó szülők körében az utódok nemi aránya 10 lány és 12 fiú. Ahol az anya “füstmentes’; az apa viszont napi több mint 20 cigarettát elszívó dohányos volt, 10 lány mellett csak 9 fiú jött világra, míg a “mindkét szülő erős dohányos” csoportban csak 8 fiú jutott 10 lányra. Claus Yding Anderson, a cikk egyik szerzője, a koppenhágai egyetemi klinika munkatársa azzal magyarázta az eltérést, hogy a fiúnak “készülő” megtermékenyített petesejtek érzékenyebbek a füstre, könnyebben károsodnak, s így nem ágyazódnak be a méhbe, ezért nem jön létre terhesség. Lehetséges magyarázat az is, hogy az Y kromoszómát hordozó hímivarsejtek hamarabb károsodnak, s így lemaradnak a megtermékenyítésért folyó “versenyfutásban”.
A WHO tanulmánya környezeti ártalomnak tekinti a gyermekkori baleseteket, sérüléseket is. Az európai régióban minden tíz gyermekhalálból 3-4 sérülés következménye, ám az okok területenként jelentősen különböznek. Vízbefulladás, mérgezés, égés, zuhanás következtében nyolcszor akkora arányban halnak meg gyermekek az egykori Szovjetunió utódállamaiban, mint Nyugat-Európában. A közúti balesetek viszont Északnyugat-Európában követelik a legtöbb gyermekáldozatot: minden harmadik halott gyerek vagy fiatal. Évente 9 ezer azoknak a száma, akik még a 19 életévük betöltése előtt vesztik életüket az utakon, és 355 ezren szenvednek egész életükre kiható sérülést.
2002.04.25.
