Amikor nyáron, vízparton vagyunk, és csapkodjuk a szúnyogokat, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ha valamelyik megcsípett, az nőstény volt. A szúnyogok hímjei ugyanis teljesen ártalmatlanok, nem csípnek, csupán növényi nedvekkel táplálkoznak. De nem mindig volt ez így.
A nőstény szúnyogok az életük nagy részében szintén beérik növényi nedvekkel, de a legtöbb fajtájuknál a sikeres peterakáshoz legalább egyszer madarak vagy emlősök vérét is kell szívniuk. Náluk ez látja el a petéket fontos tápanyagokkal, a vérszívás nélkül lerakott peték életképtelenek lesznek.
A nőstények szúró szájszerve erősebb, mint a hímeké, ezért tudják áttörni a bőrt. Lehetséges, hogy ezt a tulajdonságot a hímek az evolúció során veszítették el.
A Current Biology honlapján frissen megjelent tanulmány szerint ugyanis régen ők is rendelkeztek elég erős szúró szájszervvel. Ezt a következtetést két olyan hímszúnyog testének vizsgálatából vonták le, amelyeket Libanon területén, borostyánba záródva találtak meg, s a korai krétakorban, 100-145 millió éve élhettek. Dany Azar, a kínai Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Egyetem professzora úgy véli, a hím szúnyogok azért veszítették el a vérszívó képességüket, mert a Földön elszaporodtak a virágot hajtó növények, ahonnan könnyebb volt nedvekhez jutni.
A hím szúnyogok nem csípnek
