Hazánkban első lépésként át kellett tekinteni, információt kellett gyűjteni vizeink nitráttartalmáról és eutrofizációs állapotáról.
A felszín alatti vizeink állapotára vonatkozó rendszeres megfigyelések és a 2000-ben végzett kiegészítő mérések eredményei szerint a nitrát koncentráció az ivóvíz célra felhasználható vízkészleteink esetében kevesebb, mint 5 %-ban jelent problémát.
A talajvizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezése szinte kizárólag csak az állattartó telepeken fordul elő, főleg a hígtrágyás telepek esetén. A felszíni vizeink nitrát tartalma alacsony. Néhány kisebb vízfolyásban ugyan ez az érték meghaladja a határértéket, de a szakemberek egybehangzó véleménye szerint ez nem mezőgazdasági eredetű szennyezésre vezethető vissza, hanem a fő okot a szennyvizek nem megfelelő ártalmatlanítása jelenti. Ezt a megállapítást a 2000. évi OECD jelentés is megerősíti.
Az Európai Uniós jogharmonizáció keretében – a 91/676/EGK irányelv szempontjai alapján – kijelölték hazánkban a felszín alatti és felszíni vizek nitrát érzékenysége figyelembevételével az un. nitrátérzékeny területeket. Ebbe a kategóriába 1504 település kül- és belterülete került, ami az ország területének 47 %-a.
Ilyen előkészítő munka után jelent meg a 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről. A rendelet célja a vizek védelme a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévő nitrátszennyezésének csökkentése.Hatálya a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint ezzel összefüggésben a mezőgazdasági tevékenységekre és a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra terjed ki.
A vizek védelmét szolgáló intézkedések:
1. Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalék vizeinek bevezetése a vizekbe. Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíznyerő helytől számított legalább 100 méteren belül, valamint vízjárta területen. A 2001. május 3-án már üzemelő, vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek esetében a fenti előírásoknak legkésőbb 2005. december 31-ig kell megfelelni.
2. A nitrátérzékeny területeken a nitrátszennyezés megelőzése, illetve csökkentése érdekében országosan egységes, összehangolt 4 éves szakaszokra tagolódó akcióprogram indul 2002. január 1-jén. Ennek része a jó mezőgazdasági gyakorlat érvényesítése, nyilvántartási, adatszolgáltatási, feladatok teljesítése, hatósági ellenőrzés és monitoring feladatok ellátása.
3. A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a jó mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat be kell tartani a nem ilyen besorolású területen gazdálkodóknak az előírások alkalmazása ajánlott.
4. A gazdálkodónak folyamatos nyilvántartást kell vezetni, és köteles adatot szolgáltatni a tárgyévet követő év február 28-ig az illetékes talajvédelmi hatóságnak, aki ellenőrzi az előírások megtartását.
A jó mezőgazdasági gyakorlat szabályai:
1. Mezőgazdasági területre éves szinten szerves trágyával és egyéb szerves anyagokkal kijuttatható nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értékel.
2. Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogén trágya, így trágyalé, hígtrágya ammónium és nitrát tartalmú műtrágya nem juttatható ki szántóra, ha oda az adott évben már nem kerül újabb kultúra. A megfelelő talajfedettséget biztosító növény termesztésekor a trágyázás és a vetés között legfeljebb 14 nap telhet el.
3. A 20 %-nál meredekebb lejtésű területen trágyát csak növénnyel fedett talajfelszínre vagy azonnali bedolgozás mellett szabad használni. Nem juttatható ki trágya fagyott, vízzel telitett, valamint legalább 5 cm vastag összefüggő hótakaróval borított talajra, valamint felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es körben.
4. A hígtrágya kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban tárolható, aminek élettartama legalább 20 év, kapacitása minimum 4 havi. Az istállótrágya tároló szigetelt alapú, aknával ellátott, tárolókapacitása legalább 8 havi trágya tárolására elegendő. Trágyaszarvas mezőgazdasági művelésű tábla szélén legfeljebb 2 hónapra alakítható ki olyan helyen, ahol a vízvédelem biztosított.
5. A hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre. Istállótrágya felhasználásánál a jellemző kijuttatási időszak augusztus-november hónap, tavasszal csak homoktalajon lehet felhasználni és lehetőleg azonnal, de legfeljebb 14 napon belül be kell munkálni a talajba. Műtrágyát csak talajvizsgálatokra alapozott számítások alapján lehet felhasználni. ősszel nitrogén trágyát csak akkor lehet kijuttatni, ha a területen levő növény hasznosítani tudja.
6. Biztosítani kell az erózió elleni védelmet növényborítottsággal, illetve megfelelő agrotechnikai eljárásokkal. Öntözés csak talajtani szakvélemény birtokában és az erre alapozott műszaki terv alapján kiadott vízjogi engedéllyel végezhető.
Figyelembe véve, hogy Magyarországon a területegységre jutó állatlétszám jelenleg messze elmarad az Európai Uniós országokétól, továbbá a műtrágya felhasználás is lényegesen alatta marad az ott szokásosnál, az irányelvvel harmonizáló szabályozásnak nincsen olyan mértékű gazdasági hatása, mint az egyes EU tagállamokban.
Dr. Pálmai Ottó Fejér Megyei ÁNTSZ, Velence
2002.03.13.
