Hat európai ország és az Európai Unió illetékesei kedden Párizsban aláírták a kísérleti termonukleáris fúziós reaktor létrehozásáról szóló, régóta várt, mintegy 10 milliárd euró értékű megállapodást. A remények szerint a fúziós reaktor révén olcsóbb, tisztább és biztonságosabb energiaforráshoz lehet jutni. Jose Manuel Barroso, az EU bizottságának elnöke ” történelminek” nevezte az eseményt.
Jacques Chirac államfő fogadta az aláírási ceremónián résztvevőket, a projektet megvalósító Európai Unió, az Egyesült Államok, India, Kína, Japán, Dél-Korea és Oroszország képviselőit. A világ energiatermelésének jövője szempontjából kulcsfontosságú nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktort, az ITER-t a dél-franciaországi Cadarache-ban hozzák létre. Az építkezés 2007 elején kezdődik, és a jelenlegi becslések szerint 10 év alatt mintegy 4,57 milliárd euróba kerül majd. Ennek felét az Európai Unió állja, a másik felét pedig a többi hat résztvevő ország. A működtetés a következő húsz évben további 5 milliárd eurót emészt majd fel.
Az ITER-projekt révén 10 ezer munkahelyet hoznak létre és amennyiben a kísérleti erőművel nem adódnak gondok, úgy a remények szerint 2040-re létrehozhatnak egy próba- (demonstrációs célú) reaktort. A környezetvédők, akik rendszerint bírálják az atomerőművi technológiát, ezúttal azt kifogásolják, hogy a projekt elvonja a figyelmet a globális felmelegedés elleni küzdelemről.
A termonukleáris reaktorban hasonló folyamat megy végbe, mint a Napban és a többi csillagban: a legkönnyebb atom, a hidrogén izotópjait – deutériumot és tríciumot – próbálják egyesíteni héliummá, remélve, hogy a rendkívül energiaigényes folyamat végül több energiát termel, mint amennyit elhasznál. A jelenleg használatos atomerőművekben a legnehezebb elem: urán-izotópok szabályozott bomlása, hasadása termeli az energiát. Egy termonukleáris, avagy más néven fúziós erőműnek két nagy előnye lenne a mostani atomreaktorokkal szemben: a szükséges alapanyagokból, a hidrogén izotópjaiból rengeteg van, illetve egyszerűen előállíthatók, és ez a módszer sokkal kisebb radioaktivitást hoz létre, és az is gyorsabban lebomlik, mint a hagyományos atomhasadási folyamat, hosszú távú szennyező hatás nincs.
