Az Európai Bizottság azt szeretné, ha 2020-ra 20 százalékra emelkedne a megújuló energiaforrások aránya az EU-tagállamokban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) azt a célt fogalmazta meg, hogy Magyarországon ez az arány 2013-ra 14 százalékra emelkedjen. Az Energia Klub szerint az adatok nem egységesek.
A gazdasági, a környezetvédelmi és a földművelésügyi minisztérium tavalyi közös jelentése szerint az alternatív energiaforrások 2010-ig a teljes energiatermelés 6,2 százalékát tehetik ki Magyarországon. Ennek eléréséhez 73 milliárd forint államilag támogatott beruházásra lenne szükség – hangsúlyozta a kormánynak készült jelentés.
A 2007 és 2013 közötti kormányzati elképzeléseket megfogalmazó Új Magyarország Fejlesztési Terv céljai között szerepel a hagyományos, ún. fosszilis energiahordozók arányának csökkentése mellett a megújuló energiaforrások szerepének növelése, az energiahatékonyság javítása és az energiatakarékosság erősítése. Főként helyi energiatermeléssel számol a program a biomassza, a geotermikus energia, a szél- és a napenergia esetében. A fejlesztési terv külön kitér a növényi alapanyagú üzemanyagok térnyerésének elősegítésére.
A környezetvédelmi tárca adatai szerint az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Tervben – nem véglegesen – mintegy 45 milliárd forint áll rendelkezésre az alternatív erőforrások alkalmazására. A 2007-es költségvetésben az ÚMFT Környezet és energia operatív programra 1,4 milliárd forint szerepel, míg az energiafelhasználás javítására kétmilliárd forintot irányoz elő a büdzsé.
Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat 2004-es adatai szerint Magyarország az ötödik helyen áll a geotermikus energia felhasználásában az uniós rangsorban. A napenergia-hasznosítást tekintve az EU-25-ök listájának második felében, a biomassza esetében az utolsó harmadban, a víz- és szélenergia viszonylatában az utolsó negyedben helyezkedik el az ország.
Az Energia Klub összesítése szerint a Magyar Tudományos Akadémia, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), valamint a gazdasági és a környezetvédelmi tárca eltérően ítéli meg, hogy mely alternatív energiahordozók milyen mértékben állnak rendelkezésre Magyarországon. Az Akadémia és az egyetem ún. potenciálbecslése is azt mutatja, hogy napenergiából évi több mint 1600 petajoule (Pj) energiát lehetne nyerni. A két minisztérium adatai szerint ez az érték mindössze négy petajoule körül mozog. Jelentős eltérés mutatkozik a szélpotenciál becslésében is a két kutatóműhely és a tárcák adataiban. A rangsort az akadémia és a BME mérése szerint is a napenergia vezeti magasan, ezt követi a szél, majd a biomassza.
Az alternatív energiahordozók felhasználását egyebek mellett a 2001-ben elfogadott, majd többször módosított villamosenergia-törvény és egy, 2005-ben elfogadott országgyűlési határozat szabályozza. A villamosenergia-törvény előírja, hogy segíteni kell a megújuló energiahordozók és a hulladék mint energiaforrás felhasználását. A jogszabály meghatározza, hogy legfeljebb mekkora mennyiségű energiát kell átvennie a villamosenergia-hálózat üzemeltetőjének, csakúgy, mint a minimális átvételi árat, amely jelenleg valamivel több mint 23 forint. A 2005-ben elfogadott országgyűlési határozat egyebek mellett arról rendelkezik, hogy törvényi módosításra van szükség a termálvíz jobb felhasználása érdekében, módosítani kell a gáztörvényt a biogáz-felhasználás elősegítésére, valamint az erdőtörvényt is meg kell változtatni azért, hogy növekedhessen az energiaültetvények nagysága. A határozat szerint az Európai Unió ajánlásait figyelembe véve kötelezővé kell tenni biodízel üzemanyagokba keverését, 2007-től két, 2010-től legalább négy százalékos mennyiségben.
A kormány egy 2004-es határozatában rendelkezett a megújuló energiaforrások üzemanyagba keveréséről, meghatározva egyebek mellett azt, hogy a motorbenzinbe kevert bioetanol és a gázolajba kevert biodízel után 2010. december 31-ig jövedékiadó-visszatérítés legyen érvényben. Egy 1999-es kormányhatározat 2010-ig terjedő hosszú távú energiatakarékossági programot indított, melynek céljai között szerepel a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése.
Az Európai Unió 2001-es irányelve kötelezővé tette a tagországok számára a megújuló energiahordozók felhasználásának növelését, ezen belül az alternatív energiával megtermelt villamos energia részarányának növelését. A biodízel és bioetanol hagyományos üzemanyagba keverését egy 2003-as irányelv írta elő.
