Dél-Amerikai bevándorlók létrehozták az egyesült Európát, amely több mint hatezer kilométer hosszan húzódik a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partvidéke mentén. Az argentin hangyák szuperkolóniája több millió fészekből áll, melyekben több milliárd élőlény dolgozik a királynőkért.
A kutatók leginkább azon lepődtek meg, hogy az összes hangya úgy kezelte a másikat, mintha egy fészekből származnának. – „Össze lehet keverni a spanyol és az olasz hangyákat, és nem történik erőszak.” – mondta Laurent Keller, a svájci Lausanne Egyetem munkatársa. A szuperkolónia tagjai elfeledkeztek a különbségekről, hogy megalkossák az eddigi legnagyobb együttműködő közösséget.
Az argentin hangyák (Linepithema humile) a hatékony együttműködési képességükkel komoly károkat tudnak okozni a mezőgazdaságban és a lakóházak környékén, és világszerte veszélyeztetik az őshonos fajtákat. De a szuperkolóniák mérete és létrejötte korábban ismeretlen volt, fejtette ki Terrence McGlynn, a San Diego-i Egyetem rovarszakértője.
A többi hangya, például az Egyesült Államok déli részén elterjedt, félelmetes tűzhangya szintén együttműködik fajtársaival, de nem ilyen nagy mértékben. Fontos lenne megérteni, hogy az argentin hangyák esetében miért tudtak létrehozni egy ilyen hangyaállamot.
Az argentin hangya az Antarktisz kivételével az összes kontinensre eljutott, ráadásul még olyan szigetekre is, mint például Hawaii és Új-Zéland. Érkezésük meglehetősen rossz hír a helyieknek – ugyanis a meghódított területeken nagyon nehezen lehet csak megtalálni az őshonos hangyákat, mondta McGlynn.
Keller és kollégái Olaszország északnyugati csücskében, Franciaország déli tengerpartjainál, az Ibériai félszigeten, egészen Spanyolország északnyugati csücskéig gyűjtöttek hangyákat. Míg az argentin hangyák eredeti élőhelyükön – Dél-Amerikában – a fészektől alig néhány méterrel már élet-halál harcot vívnak egymással, a legtöbb európai hangya nem mutatott agresszióra való hajlamot a másikkal szemben, még ha az otthonuk több ezer kilométerre is volt egymástól.
Az egymás ellen irányuló gyűlölet beszüntetése lehetővé tette a hangyabolyok egyesülését, elmélkedett a kutatócsoport. A parazitáktól és a ragadozóktól megszabadított „hazában” nagyobbra nőttek a populációk. Az együttműködés még akkor is jobb stratégiának bizonyult a konfliktusnál, ha a hangyák nem állnak szoros rokoni kapcsolatban egymással, tehát a másik jóléte iránti érdeklődés nem evolúciós eredetű.
Keller szerint hosszú távon egyedül az lenne jó megoldás, ha egy kémiai anyaggal megzavarnák a hangyák kommunikációs rendszerét, és azok egymás ellen fordulnának. A hangyák kémiai érzékelőkkel ismerik fel rokonaikat. A kutató szerint miután a hangyák az 1920-as években megérkeztek Európába, összeálltak olyan más hangyákkal, amelyek megosztották velük a kémiai jelüket, hogy uralomra törhessenek.
Az argentin hangyák azonban nem tudtak tökéletes Európai egyesülést létrehozni: a hangyabolyok két blokkba tömörülnek, melyekben a tagok együttműködnek, de egymással nem nagyon foglalkoznak. A második, kisebb kolónia Spanyolországban, Katalóniában található.
2002.04.20.
Forrás:
www.stop.hu/jovonezo
