A rovat kizárólagos támogatója
APA - Bécs

Az osztrák környezetvédelmi hivatal (Umweltbundesamtes, UBA) tanulmányának megállapítása szerint Ausztria tavaly csak tovább távolodott a kiotói klímaprotokoll előirányzatainak teljesítésétől, ahelyett hogy közelebb került volna felé.

1990 és 2002 között a széndioxid kibocsátás 14,4 százalékkal emelkedett, de jelentős mértékben emelkedett a nitrogénoxidok kibocsátása is. A kiotói protokoll értelmében Ausztria kötelezettséget vállalt az üvegház hatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 13 százalékkal történő csökkentésére. Ez a vállalás vonatkozik a széndioxid kibocsátásra is. A jelenlegi kibocsátást alapul véve 2008-2012-ig 27 százalékpontnyi csökkenést kellene teljesíteni. A valós helyzet és a vállalt csökkentés a nitrogénoxidok esetében sincs köszönő viszonyban sem egymással. Az UBA prognózisa szerint az EU nemzeti kibocsátási előirányzatainak teljesítése “egyre elérhetetlenebb célnak” tűnik. Több éven át tartó sikeres csökkentési folyamat után 1999 óta ismét emelkedik a nitrogénoxidok kibocsátása, holott 1985 és 1990 között még 14 százalékkal, majd 1998-ig további két százalékkal csökkent a kibocsátás.
2001-ben 199 ezer tonna volt Ausztria nitrogénoxid kibocsátása, miközben az EU előirányzat 2010 után legfeljebb 103 ezer tonnát engedne meg. A nitrogénoxidok fogalom a nitrogén monoxidot és nitrogén dioxidot öleli fel. Különösen az utóbbi jelent veszélyt a tüdőt károsító hatása miatt. A nitrogénoxidok emellett jeles tagjai az üvegházhatást okozó gázok csoportjának is, mivel jelentős szerepet játszik az ózonképző vegyületek kialakulásában. 2000 és 2002 között számos alkalommal került a figyelmeztetési küszöb közelébe a talajmenti ózonérték különösen az ország északkeleti területein. 2000-ben hat napon át, 2001-ben két napon át, 2002-ben pedig egy napig lépte át a küszöbértéket az ózontartalom. Pozitív fejlemény viszont a szénmonoxid kibocsátás csökkenése. 1990-től 2001-ig 31 százalékkal 378 ezer tonnára csökkent a környezeti terhelés. Csökkent a savas esőért felelős kéndioxid kibocsátást is: 2002-ben 36 ezer tonna került a levegőbe. A kedvezőtlen légszennyezettségi értékekért elsősorban a közúti közlekedést teszi felelőssé az UBA.

Az UBA számításai szerint egyre több területet vesznek el a természettől az osztrákok. A folyamat napi 20 hektáros léptékben zajlik. Az egy főre eső lakóhelyi területigény 45 év alatt 200 négyzetméterről 400-ra emelkedett. 1995 óta a lakóhelyi és közlekedési infrastruktúra által igénybe vett terület egy negyedével gyarapodott. Különösen a vidékies területeken tapasztalható átlagon felüli területfoglalás, ráadásul a lakosság csökkenő száma mellett. Voitsberg (Stájerország) térségében például 1995 óta 63 százalékkal, Leoben (Stájerország) térségében pedig 44 százalékkal nőtt a természet elől elfoglalt területek kiterjedése.
Ausztria hulladéktermelése az elmúlt években nagyjából azonos szinten maradt: az éves mennyiség 48,6 tonnát tesz ki. Kismértékű növekedés volt tapasztalható a háztartási hulladék termelésében. A 2001-ben keletkezett 3,2 millió tonna négy százalékkal haladta meg az 1999-es mennyiséget. Pozitív fejlemény, hogy 2004 január elsejétől csak a környezettel reakcióra nem lépő hulladék anyagok lerakása engedélyezett. Minden más hulladékot termikus vagy biológiai úton kezelni kell. Ez alól az előírás alól azonban sajnálatos módon Karintia, Bécs, Vorarlberg, Burgenland és Tirol 2008-ig mentességet élvez. Emelkedett az ország bruttó energiafelhasználása. 2000 és 2002 között a növekedés 5,6 százalékot tett ki. A megújuló forrásokból – beleértve a nagy vízerőműveket is – származó elektromos energia aránya 2002-ben 23 százalékos volt.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás