Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter is részt vesz a Montreálban, Kanadában rendezendő klímacsúcson, amelynek az éghajlatváltozással foglalkozó magasszintű értekezletét szerdától péntekig tartják meg az 1992-ben elfogadott ENSZ-egyezményben részes államokat képviselő delegációk találkozóján.
A mostani ülés az egyezményben részes felek 11. ülésszaka, és az eseménynek az ad különleges jelentőséget, hogy egyúttal ekkor találkoznak az idei év elején hatályba lépett Kiotói Jegyzőkönyvhöz csatlakozott államok is. Az eseménynek közel 10 ezer résztvevője lesz.
A montreali ülésszak három fő kérdéscsoporttal foglalkozik: az egyezmény eddigi végrehajtásának értékelésével, a Kiotói Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó eljárási szabályok, kiegészítő eszközök elfogadásával, és a továbblépés irányainak, céljainak tisztázásával.
Az 1992-ben elfogadott nemzetközi egyezmény – az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye – alapján korlátozni kell az üvegházhatású gázok légköri koncentráció növekedését, s ennek érdekében a fejlett államok vállalták, hogy 2000-re „befagyasztják” kibocsátásaikat az 1990-es szinten. Az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv szerint pedig ezek az államok mintegy 5%-kal csökkentik a kibocsátásokat a 2008-2012 közötti időszakra. E jegyzőkönyv ez év elején hatályba lépett, de az USA és Ausztrália részvétele nélkül.
Mint azt már több tudományos értekezésen megállapították a Föld éghajlatának jelentős mértékű változását az idézheti elő, hogy az ipari termelés és elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása következtében gyorsan emelkedik a légkörben a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok mennyisége. Összességében ez a mennyiség 37%-kal növekedett az elmúlt mintegy százötven évben. Az energiatermelésből származó kibocsátások mellett számos más gazdasági tevékenység miatt is ilyen hatású gázok jutnak a légkörbe: pl. szén-dioxid emissziót eredményez a járművek benzinfelhasználása vagy a cementgyártás, metán kibocsátással jár az állattenyésztés vagy a rizstermesztés is. E gázok a légkör természetes összetevői, de a gazdasági tevékenységek miatt a légkörbe kerülő többletmennyiség ott felhalmozódik és megemeli a légkör üvegházhatását. E gázoknak a légkörből való kikerülésre a legismertebb mód a növényzet által a légköri szén-dioxid felvétele és tározása.
Mindezek következtében a földi éghajlat alapjaiban megváltozhat már e század végére is: a felszíni átlaghőmérséklet több fokkal növekedhet, a tengerek szintje fokozatosan emelkedhet, a csapadékosság lényegesen megváltozhat, s mind gyakoribbak lehetnek a szélsőséges meteorológiai jelenségek.
A montreali klímacsúcs vezetői szintű találkozóját megelőzte a november 28-án megkezdett szakértői szakasz, amelynek a legfontosabb eredménye az volt, hogy elfogadták azt a részletes szabályozást, amely meghatározza a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásának módját, feltételeit az egyes részes államok részére. E szabályok között szerepelnek azok is, amelyek alapján az úgynevezett kiotói mechanizmusok felhasználhatók: e mechanizmusok például azt teszik lehetővé, hogy valamely fejlett állam egy fejlődő vagy egy átmeneti gazdaságú országban megvalósított kibocsátás-csökkentést eredményező beruházás segítségével részben olcsóbban tehessen eleget a Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségének. Más fontos kérdésekről is folynak még a szakértői tárgyalások.
A szerdától péntekig tartó csúcstalálkozó előtt álló legfontosabb és egyúttal legnehezebb feladat annak felvázolása, hogy a 2008-2012 közötti időszak után milyen módon érhető el a kibocsátások további csökkentése. Ehhez a résztvevő delegációk közötti politikai konszenzusra lenne szükség és a magasszintű szakasz keretében derül majd ki, hogy végül sikerül-e valamilyen megoldást találni.
