Éles bírálatokat váltottak ki az Európai Bizottság elképzelései az uniós klímaváltozás megelőzésére az 2012 utáni, azaz a kiotói jegyzőkönyvben nem szabályozott időszakra. A környezetvédők nehezményezik, hogy a kibocsátásra nem határozna meg jogilag kötelező erejű részletesebb célszámokat az EU.
A Greenpeace szerint az EU máris lazított elszántságán, egy jó hónappal a kreditkereskedelmi rendszer elindítása után. A szervezet szerint az EU-nak ki kellene mondania, hogy 2020-ra 30 százalékos kibocsátás-mérséklés a cél, az 1990-es szinthez mérten.
Sztavrosz Dimasz a hét közepén vázolta a bizottsági elképzeléseket, melyeket az EU környezetvédelmi miniszterei márciusban vitatnának meg. A terv a szennyező gázok kibocsátásának egészében 15 százalékos csökkentését irányozná elő 2050-re, mert úgymond közelebbi időpontokra még korai célszámokat adni. A terv nagyobb nemzetközi részvételt is javasol a kibocsátás-csökkentés elérése érdekében, ehhez a bizottság kétoldalú megállapodásokat kötne, például az Egyesült Államokkal és fejlődő országokkal is, és igyekszik, mint eddig, nyomást gyakorolni rájuk.
Dimasz szerint már nehéz helyzet alakulhat ki 0,6 Celsius fokos általános melegedés esetén is, növekedhet az árvizek, hurrikánok száma.
A környezetvédelmi biztos az uniós GDP 0,5 százalékára becsüli a klímaváltozás elleni harc költségét, míg az intézkedések elmaradásával járó következmények “árát” az GDP 1,5-2 százalékára 2050-ig. A környezetvédők szerint viszont ez a költség már 20 év alatt elérheti a GDP 1,5 százalékát, ha “nagyon olcsón számítjuk meg”.
A WWF szerint az EU a nyereségoldalon csak a gazdasági haszonnal számol, nem veszi figyelembe, mennyivel kisebbek lehetnek az egészségügyi kiadások, ha sokkal kisebb lesz a légszennyezettség. Hatalmas értéket takaríthat meg az EU a megfelelő klímavédelmi szabályokkal, tekintettel arra, hogy az uniós GDP 2025-re a mostanit 50 százalékkal haladhatja meg – érvelt Stephan Singer, a WWF európai klímapolitikai részlegének vezetője.
