Tegnap 5 hódcsaládot, összesen 14 példányt telepített a WWF Magyarország Tiszatarján közelében. Ezzel lezárul a 12 éve tartó hód-visszatelepítési program.
A WWF 1996-ban indította el hódprogramját, amely az 1850-es években végleg kipusztított hódok magyarországi visszatelepítését tűzte ki céljául. A hód-visszatelepítési programot kezdetétől az OBI anyagi támogatása tette lehetővé. A program 12 éve során több mint 220 állat sikeres betelepítése történt meg, a teljes magyarországi populáció nagysága pedig meghaladja az 500 egyedet. A hód-visszatelepítés a két szervezet együttműködésében tegnap a Tisza mentén, Tiszatarjánnál folytatódott és ezzel egyben végéhez is ért: a szakemberek mostantól már újból honos állatnak tekintik a hódot. A gátépítő munkájáról és folyóalakító tevékenységéről ismert hód az egyetlen az állatvilágban, amely tudatosan építi és alakítja környezetét és karbantartja otthonát.
Az eurázsiai hódról (Castor fiber), Európa legnagyobb testű rágcsálójáról korábban azt hitték, hogy vízi életmódja miatt a halhoz hasonlóvá válik, ezért húsát böjt idején is fogyasztották. Vízálló prémje nagyon kelendő volt, csizmát és kucsmát készítettek belőle. Olyan eredményesen vadászták őket, hogy a XIX. század közepére a hódokat kiirtották Magyarországról.
1996-ban Európa egyik legnagyobb ártéri erdőségében, a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Gemencen indította el a WWF Magyarország a hód-visszatelepítési programját, melynek célja az volt, hogy Európa legnagyobb testű rágcsálója ismét megtelepedjen Magyarországon. 1996 és 1998 között a holtág-rendszerben 32 hódot bocsátottak szabadon. 2000-ben és 2002-ben a hajdan kiterjedt lápjairól híres Hanságba került 24, Németországból származó hód. Ezután a Tiszára esett a választás, ahol az elmúlt években minden természetvédelmi oltalom alatt álló folyószakasz sorra került. A WWF eddig összesen 221 egyedet telepített vissza, melyek mind vadon élő és csapdával befogott példányok voltak. Időközben a spontán bevándorlás is megkezdődött a Szigetközben, a Rába mentén, és már Zala megyében is felbukkantak a határ túloldaláról származó hódcsaládok.
A telepítéseket minden alkalommal előzetes élőhely-felmérés előzte meg. A betelepített hódok Németországból érkeztek, de mára megindult az állatok bevándorlása is, és a hódok szaporodásnak indultak hazánkban. A becslések alapján több mint 500 példány él ma Magyarország területén, a legtöbb család a Szigetközben és a Hanságban fordul elő. A betelepített és bevándorolt állatokat egyaránt nyomon követjük, élőhelyeiket szakemberek és természetjárók segítségével figyelemmel kísérjük.
„Büszkék vagyunk arra, hogy az OBI és a WWF Magyarország ilyen sikeres programot zárhat. A hódok újra megtelepedtek hazánkban, és innentől kezdve mindannyiunk felelőssége, hogy továbbra is a természet szereplői maradjanak.” – mondja Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója.
„A program támogatásával egy hozzánk közel álló ügyet karoltunk fel, hiszen vállalatunk társadalmi felelősségvállalási tevékenységén belül kiemelt fontosságot kap a környezettudatos gondolkodás és magatartás. Éppen ezért jövő év elején folytatjuk az ország 17 városában az általános iskolásoknak évek óta sikerrel szervezett hódismereti környezeti órákat is. Fontosnak tartjuk, hogy minél többen ismerjék meg a hódokra különösen jellemző otthonteremtő és otthonfejlesztő gondolkodást is, hiszen mi magunk is ezt valljuk és áruházainkban a vásárlóink is ezzel találkoznak” – mondta Reiter László, az OBI ügyvezető igazgatója.
Kapcsolódó anyagok:
Jól érzik magukat a mártélyi hódok
Hódokat költöztettek a Drávához
