Az emberi egészségre és a környezetre is ártalmas szeméttelepek bezárása után a jövő hét péntektől kizárólag a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő hulladéklerakókban lehet elhelyezni a lakossági hulladékot. Több mint 40 százalékkal drágul a hulladékszállítás Szekszárdon.
Dióssy László környezetgazdasági szakállamtitkár háttérbeszélgetésen hangsúlyozta: az elmúlt hetekben számos önkormányzati vezető kereste meg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot (KVvM) azzal a szándékkal, hogy kibúvót kapjanak a korszerűtlen szeméttelepek bezárásának július 16-i határideje alól.
A zöldtárca azonban elutasította ezeket a kéréseket, hiszen a régi “szemétkupacok” 8 éve tervezett bezárásának elmulasztása súlyosabb következményekkel járna, mint az önkormányzatok vállára nehezedő jelenlegi többletterhek – mutatott rá a szakállamtitkár. A légkört és a felszín alatti vizeket súlyoson szennyező hulladéklerakók további üzemeltetése esetén Brüsszel akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat Magyarország ellen, ami a jelentős pénzbüntetések mellett akár a teljes hulladékgazdálkodási támogatás felfüggesztését is eredményezheti.
Az országban jelenleg 80 műszakilag megfelelő lerakó működik, a teljes lakosság arányában lényegesen több mint más uniós tagországban – húzta alá Dióssy László. Az egymással szövetkezve, időben lépő önkormányzatoknak így nem jelent problémát az átállás, ezek a települések most elsősorban a mintegy 1.100 régi telephely, teljes uniós és állami támogatást élvező helyreállításával, rekultivációjával vannak elfoglalva – fejtette ki Veszprém volt polgármestere. Összesen 90 elavult szeméttelepet kell bezárni, ami a lerakókba kerülő hulladék 20 százalékát érinti, leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyében és Pest megye északi részén.
A problémás területeken ugyanakkor jelenleg is folyamatban vannak hulladékgazdálkodási beruházások, amelyek legkésőbb az év végéig fejeződnek be – hangsúlyozta Markó Csaba, a KVvM főosztályvezető-helyettese. A korábbi, elavult hulladékgazdálkodási állapotokat szemléltetve hozzátette: egy 2002-es felmérés még mintegy 1.300 működő magyarországi szeméttelepet számolt össze a mintegy 3.200 településen.
Horváth Szabolcs, a KVvM szakembere kifejtette: a legalább 50-100 évre tervezett új hulladéklerakók kialakítása során úgynevezett kombinált alsó szigetelést alakítanak ki a szemétből szivárgó folyadékok felfogására. A régi telepek kötelező bezárásának első számú oka, hogy ezt a geológiai (agyag) rétegből és egy geomembrán (fóliából álló) réteget nem lehet utólag beépíteni a tároló medencék aljára.
Perneczky László, a Hulladék Munkaszövetség munkatársa elmondta: Magyarországon évente 4,6-5 millió tonna kommunális hulladék keletkezik, amelynek mintegy 75 százaléka kerül lerakókba, míg 10 százaléka végzi égetőben, és csak további 12 százaléka kerül újrahasznosításra. A lakossági hulladék mennyiségét ugyanakkor több mint felével lehetne csökkenteni olyan egyszerű és olcsó lépésekkel mint a komposztálás, vagy a szelektálás.
Több mint negyven százalékkal emelte tegnap a hulladékszállítási díjakat a szekszárdi közgyűlés, az áremelést az új hulladékkezelési rendszerre való áttéréssel indokolták. A tolnai megyeszékhelyen július 15-től 44,8 százalékkal nő a szolgáltatás díja, ami azt jelenti, hogy az egyszeri hulladékszállításért legkevesebb 250 forintot kell majd fizetni.
Mint az indoklásból kiderül, az áremelés döntő részben annak köszönhető, hogy július 15-től már nem a szekszárdi, hanem a Dél-Balatoni, Sió Völgye Hulladékgazdálkodási Rendszer részét képező, cikói hulladékkezelő központba kellene szállítani a város hulladékát. Ez éves szinten hatvan millió forintos többletköltséget jelent a szolgáltatást végző Alisca Terra Kft.-nek. Emellett az áfaemelést is érvényesítik az új díjszabásban. Az áremelést annak ismeretében szavazta meg a közgyűlés, hogy július 15-re a cikói lerakó biztosan nem készül el, a szigeteletlen szekszárdi hulladéktelep működési engedélye pedig e napon lejár.
Horváth István, a megyeszékhely fideszes polgármestere bejelentette: egyeztetést kezdeményezett a környezetvédelmi tárcával a szekszárdi telep további használatáról, amelyet azonban a jelenlegi helyzetben azonban akkor is be kell zárni, ha jelentősen már nem nőne az ott elhelyezett hulladék.
Artim Andrásné, az Alisca Terra Kft. ügyvezető igazgatója a közgyűlésen közölte: miután a hulladékot az átmeneti idő alatt Paksra vagy Bajára kell szállítani, a kft. kárigénnyel él a cikói létesítmény beruházójával vagy kivitelezőjével szemben.
A Dél-Balaton, Sió Völgye hulladékgazdálkodási rendszer 204 Somogy, Tolna és Baranya megyei település hulladékát kezeli majd. Tizenhárom milliárd forintos beruházással három hulladéklerakó, tizenhét hulladékudvar, nyolc komposztáló, három válogató és négy átrakó állomás épül meg 65 százalékos ISPA-támogatással. A somi és ordacsehi lerakó a kivitelező Mota-Engil Zrt. illetékesének csütörtöki tájékoztatása szerint július 15-ére elkészül, a cikói központot egy, másfél hónapos késéssel tudják csak átadni.
