A pár év alatt egész Európában elterjedt aknázómollyal szemben csődöt mondtak a hagyományos irtószerek, ezért szakemberek újabban az apró lepke természetes ellenségeinek bevetésétől remélik a falánk moly megfékezését.
Mire a biológusok felfigyeltek rá, már rég megkezdte diadalútját Európán keresztül: Magyarországon 1987-ben, Ausztriában 1989-ben bukkant fel először. 1993-ra elérte Bajorországot, 1998-ra a Rajna vidékét. Az ezredforduló óta már valamennyi német tartományban megtalálható, s azóta eljutott Franciaországba és Dániába is. Az aknázómoly szívósságát jól mutatja, hogy a bebábozódott példányok a 40 fokos hőséget éppúgy elviselik, mint télen a mínusz 30 fokos hideget. Ezért még kemény fagyokat hozó telek után sem csökken érdemben a kirepülő molyok száma.
Cameraria ohridellaLeginkább a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) sínyli meg a molyok által lerakott peték étvágyát. A moly által megtámadott fák nem pusztulnak ugyan el, ám leveleik már június végén barnulni, foltosodni kezdenek: a petékből kikelő hernyók ugyanis a gesztenyefa levélszövetét falják fel, meghagyva a levélereket. A kifejlett moly csupán egy hétig él: ezalatt egy nőstény átlagosan két tucatnyi petét rak le. Egy nyáron a molynak akár négy nemzedéke is kifejlődhet. A terjeszkedő moly ellen európai összefogás alakult ki: számos ország kutatói a Contracom (Control of Cameraria ohridella – az aknázómoly megfékezése) program keretében keresik a lepke visszaszorításának módját. A kutatás egyik célja a molyok hozzávetőleges számának meghatározása. E célból sikerült fajspecifikus feromonnal (illatanyaggal) preparált csapdákat kifejleszteni. Ezek az anyagok a jövőben segíthetnek a moly egyedei közötti kémiai kommunikáció megzavarásában és ezáltal a hímek és nőstények egymásra találásának a megnehezítésében. A molyok lokális megtizedelését elősegíti, ha ősszel a lehullott gesztenyeleveleket összegyűjtjük és elszállítjuk, megsemmisítjük. Igaz, ez a módszer számos fürkészdarazsat és más élősdit is elpusztít, amelyek molypetékkel táplálkoznak, tehát hasznot hajtanak az embernek.
A berni egyetem kutatói nemrég olyan módszert dolgoztak ki, amely kedvező a fürkészek számára. Mint a Biological Control folyóirat friss számában írták, ősszel kis tartályokba gyűjtik a molypetékkel fertőzött lombot. A tartályok nyílásait finom gézzel fedik be, amelynek sűrű szövedékén a bábból kikelő molyok nem tudnak áthatolni. Az apró fürkészdarazsak viszont a gézhálón átjutva megkezdhetik üdvös harcukat a közeli gesztenyefákon garázdálkodó aknázómolyok ellen.
