A gyújtogatás mellett a felmelegedés is közrejátszik
Eddig több mint 160 ház és mintegy 300 ezer hektár bozót semmisült meg az Ausztráliában pusztító erdőtűzben. A lángok még karácsony előtt lobbantak fel, s az új év első napjaiban elérték Sydney külvárosát. Csak egy hatalmas eső olthatná el őket.
Közel hétezer embernek kellett elmenekülnie Sussex Inletből, amikor az Ausztrália déli részén tomboló erdőtűz betört a Sydneytől 200 kilométerre fekvő településre. A városban több mint húsz ház vált a lángok martalékává, és a tűz 60 kilométer széles sávban terjedt el, miután a Blue Mountains tüze egyesült a déli területen fekvő nemzeti park lángjaival. Miközben a Sydney-Hobart vitorlásverseny mezőnye az erős széltől és a zuhogó esőtől szenved, a szárazföldön a tűzoltók vízhiánnyal küszködnek. Lapzártakor a lángok már Sydney külvárosának házait fenyegették, s az országban több mint 160 épület és 300 ezer hektár bozót égett le.
EGYRE SZÁRAZABB NYARAK
Az erdőtüzeknek az emberiség történetében talán egyetlen hasznuk lehetett: az ősemberek megkóstolták a megpörzsölt, megsült állatokat. Manapság sajnos egyre inkább megszokott eseményeknek számítanak hazánkban és a nagyvilágban egyaránt az erdőtüzek. A magas hőmérséklet az elmúlt években Dél-Európában, valamint a Közel-Keleten és a KözépÁzsiától Észak-Kínáig terjedő területen folyamatos aszályt idézett elő. A vetések jelentős része kiégett, a haszonállatok elpusztultak, különösen súlyos helyzet alakult ki Iránban és Indiában. A kánikulától szenvedő Dél-Európán belül Bulgáriában 1400 erdőtüzet regisztráltak tavaly, a görögországi Számosz szigetén az erdők egyötödét tarolták le a lángok. Az erdők fokozott veszélyeztetettsége miatt a páneurópai miniszteri konferencia is cselekvésre szánta el magát. Az erdőtüzek felderítésére, az érintett területek nagyságának megállapítására, a tüzek okainak rögzítésére közös európai adatbázist hoztak létre. Ma Európában – elsősorban Oroszországban és a mediterrán államokban – évente mintegy 50 ezer erdőtüzet regisztrálnak, összterületük 50 millió hektárra rúg.
A szakértők jelentős része az okok között a globális felmelegedés hatásait tartja a legfontosabbnak. A Természetvédők Szövetsége által összeállított háttéranyag szerint az okok és az okozatok között nagy az időbeli és a térbeli távolság. Például az indonéz erdőtüzek Magyarországon is éreztetik hatásukat. Az időjárási rendszer a “minden mindennel összefügg” ékes példája, olyan sokoldalú és sokrétű kapcsolatok hálójából áll, amelyet nem könnyű még nagy vonalakban sem áttekinteni. A felmelegedés egyértelmű következménye, hogy a mezőgazdasági termelés óriási területeken csökkent, sőt egyes tájak teljesen meddővé váltak.
Susanne Moser, a Union of Concerned Scientists (Aggódó Tudósok Egyesülete) szakértője szerint több növényfaj (köztük fák) élettere északabbra húzódott, s a szárazság miatt az elkövetkező években az erdőtüzek száma 25-50 százalékkal növekedhet. A szárazságtól annak ellenére tartani kell, hogy a lehulló csapadék mennyisége az Egyesült Államokban például az elmúlt száz évben 5-10 százalékkal emelkedett, 2100-ra pedig további 10 százalékkal nőhet.
A hómennyiség várhatóan 50 százalékkal kevesebb lesz, míg a téli eső mennyisége 60-100 százalékkal több. A nyarak viszont szárazabbakká válnak. A meteorológusok már több évtizede keresik annak okát, hogy bizonyos években miért és hogyan növekszik meg a szélsőségekre való hajlam. Egy ilyen jelenségkört először Dél-Amerikában írtak le El Nino néven a múlt század végén. Azóta több földrészen is felismerték a hatását: szélsőséges szárazság, erdőtüzek, más helyen heves viharok, esőzések és árvizek, szokatlan erősségű hóviharok, gyakori tornádók, hurrikánok.
FÜST ÉS SZMOG
Ausztráliában lapzártakor húszezren próbáltak megálljt parancsolni a tűznek a földről és a levegőből. A lángok a legnagyobb ausztrál város, Sydney külső kerületeinek növényzetét is elérték, és a helybeliek kétségbeesetten várták sorsukat, reménykedve egy kiadós esőben. Erre azonban két héttel a tűz elterjedése után is alig volt esély. A drámai helyzetet leginkább a légszennyezettségi adatok mutatják, amelyekhez hasonlóakat legutóbb az Öböl-válság idején mértek, amikor égő olajkutak füstje borította be az eget. Az ausztráliai légszennyezettség messze meghaladja az egészségügyi határértéket. A levegőben levő mérgező ólom, kén-dioxid, szén-dioxid és nitrogén-oxid olyan hatással van az élő szervezetre – még akkor is, ha különböző maszkokkal tompítják a hatását -, mintha valaki rövid idő alatt egy doboz cigarettát szívott volna el. Nem csoda, hogy Sydney közelében, Hawkesbury térségében és a Kék-hegységben óvintézkedésként nagyarányú kilakoltatásokat és szmogriadót rendeltek el a hatóságok.
A Sydneytől 200 kilométernyire délre fekvő kedvelt üdülőhely mintegy 7000 lakója és vendége közül sokan a tengerparti strandokon kerestek oltalmat a lángok elől, másokat szükségszállásokon helyeztek el. A várost körülvette a tűz, amelyben több mint húsz ház hamvadt el. Az ottani tűzoltó-parancsnokság szerint már eddig sokat segített, hogy a veszélyeztetett települések lakóházai mellett gyakoriak a medencék, és ezek vizét egy speciális mozgatható pumpával hasznosítani tudták.
SZÁNDÉKOSSÁG ÉS ELRETTENTÉS
Gyújtogatás vádjával 21 embert, köztük 14 fiatalkorút tartóztattak le a kontinensnyi ország több pontján. A felnőtt gyújtogatók, ha bebizonyosodnak a-vádak, akár 14 év börtönbüntetést is kaphatnak. Ausztráliában sokan úgy vélik: mivel az országban nincs halálbüntetés, hiányzik az elrettentő erő. A hatékony büntetőjogi üldözést nehezíti, hogy a tüzek okozói többségükben fiatalok.
A büntetés számos országban sokkal szigorúbb lehet, mint Ausztráliában. Az elmúlt esztendőben az Egyesült Államokban, Észak-Kaliforniában több tucat ház és több ezer hektár erdő vált a lángok martalékává. Ebben az időszakban Amerika-szerte több mint 27 erdőtűz pusztított, a legsúlyosabbnak a kaliforniai Weaverville-nél lévő tűzeset bizonyult. A Vöröskereszt a kaliforniai városból mintegy 3000 lakost evakuált. Két elfogott, gyújtogatással vádolt férfit nemcsak azzal gyanúsítottak, hogy ők okozták az erdőtüzet, hanem ezenkívül kétszeres gyilkossággal is. Az oltásra indult repülőgépek közül ugyanis kettő összeütközött, és a két pilóta életét vesztette. A vizsgálóbíró szerint ez a tragikus baleset nem történt volna meg, ha a gyanúsítottak nem okoznak erdőtüzet. Európában egyre többször fordul elő, hogy az elfogottakról kiderül, szándékosan követték el a bűncselekményeket. A “megélhetési gyújtogatók” például Dél-Olaszországban azért pusztítottak el több száz hektár erdőt, mert korábban csak rövid idejű erdészeti munkára vették fel őket, és a károk felszámolása, az újraültetés révén reméltek folyamatos munkalehetőséget.
Biztosítási szakértők becslései szerint eddig összesen mintegy 36 millió amerikai dollárnyi kár keletkezett az ausztráliai erdőtüzek következtében.
Vasali Zoltán
+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Naptár
1997-ben az indonéziai erdőtüzek füstje és korma beborította Délkelet-Ázsia nagy térségeit.
1998 – Brazília északi részén, a Rio Branco felső folyása mentén egymillió hektárnyi erdő égett le. Az indonéziai Borneó szigetén tomboló erdőtüzek következtében több mint 127 ezer hektárnyi erdő pusztult el, az anyagi kárt 220 millió dollárra becsülték. A thaiföldi Khao Yai Nemzeti Parkban, 170 kilométerre Bangkoktól, két hétig égett az erdő. A hónapokon át tartó szmog 50 millió dollár kárt okozott Szingapúrnak. Mindegyik erdőtűz a hagyományos égetéses földművelésre vezethető vissza, a lángok a szokásosnál sokkalta kevesebb csapadék miatt futótűzzé egyesültek.
1999 – Sorozatos, hetekig tartó erdőtüzek lángoltak fel Oroszországban, Spanyolországban, Görögországban és Franciaországban.
2000 – Hatalmas erdőtűz fenyegette az amerikai Los Alamost, a híres atomfegyver-laboratórium városát. A tüzet szándékosan gyújtották, bozótot égettek a szomszédos Bandelier Nemzeti Parkban, de a tűz elszabadult. Új-Mexikó állom hatóságai elrendelték a 11 ezer lakosú város evakuálását. Két oltó repülőgép összeütközésekor két ember életét vesztette. A hatóságok közölték: az összes sugárveszélyes anyag tűzbiztos bunkerekben van.
2001- Lángokban Alaszka. Csaknem százezer hektáron égtek az erdők és a mezők Alaszkában. Az amerikai hatóságok több ezer ember kitelepítését fontolgatták Fairbanks közelében, de a tűz lakott településeket szerencsére nem ért el.
2001 – A dél-oroszországi Novovoronyezs atomerőműve körül 23 hektáron pusztított erdőtűz. A tűz a nukleáris anyagot tároló raktárakat is veszélyeztette, az erőmű egy blokkját leállították. A mérések szerint nem növekedett a radioaktív sugárzás mértéke a környéken.
