Hirdetés

Még egy cementgyár Baranyában? Krónika, avagy mennyit ér a nép szava. A helyi zöldek helyzetértékelése.

Krónika, avagy mennyit ér a nép szava
A Strabag Rt. 2003. őszén jelentette be, hogy Bükkösd és Hetvehely határában a tulajdonában lévő kőbánya termelésének bővítését és cementgyár létesítését tervezi. 2004. áprilisában Bükkösdön és a térségben aláírásgyűjtés kezdődött a cementgyár létesítése és a kőbánya bővítése ellen. Bükkösdön közel 700, a térségben több ezer ember írta alá a tiltakozó íveket. 2004. május 25-én Bükkösdön cementgyár-ellenes tüntetésre került sor, melynek hatására a helyi képviselők a településfejlesztési tervben a bányát nem minősítették iparterületnek, s ezzel kizárták a cementgyár építését, ám a kérdésben népszavazást írtak ki. A július 11-i népszavazás elvetette a cementgyár tervét. Ennek a szavazásnak az eredményét a cementgyárat támogató erők beadványa alapján megsemmisítették. 2004. augusztus 8-án a falu újra a cementgyár ellen szavazott. Ez az eredmény egy évig kötelező az önkormányzatra nézve. Egy hónappal a népszavazás után, 2004. szeptemberében a Strabag Rt. bejelentette, hogy betonelem-gyárat szeretne a faluban építeni. Ez ügyben Mátis István polgármester képviselőtestületi ülést hívott össze, ahol 5:2 arányban úgy határoztak, hogy az érvényes térségfejlesztési koncepcióval szemben a bányát mégis iparterületnek minősítik.

Oszd meg és uralkodj!

A Strabag Rt. különböző módszereket alkalmazott a kétkedők és ellenzők meggyőzésére. Először olaszországi kirándulásra vitte a polgármestereket és képviselőket. Utána 2003. novemberében egy gyorsan összehívott falugyűlésen vetítéssel egybekötött bemutatót tartottak a környezetbarát cementgyár gazdasági előnyeiről, bizonygatva azt, hogy a cementgyár még a turizmust is fellendítené. A felszólalók többsége ellenezte a cementgyár gondolatát. Az előadó Kővári József nem tudott (vagy nem akart) válaszolni arra a kérdésre, mekkora lesz a gyár széndioxid kibocsátása? Pedig ekkor már bárki olvashatta a Strabag Rt. által megrendelt tanulmányban, hogy a cementgyár CO2 kibocsátása óránként 62,5 tonna (!) lenne.
Decemberben Pécsett a Strabag Rt. sajtótájékoztatót rendezett. A bejáratnál a bükkösdi falugyűlés szereplőit figyelmeztették, hogy itt a zöldek nem szólalhatnak fel. Ettől kezdve a cementgyárat ellenzőket „zöldeknek”, később „ökoterroristáknak”, majd „zöld szörnyeknek”, sőt „Bükkösdre importált ökoterroristáknak” nevezik. A multi beruházó látja, hogy a legfontosabb feladat a falu közvéleményének alakítása, mivel a projekt elfogadtatása a vártnál nehezebb lesz. Egy újabb kirándulást szervez Lillafüred-Bélapátfalvára. Ettől kezdve – két fő kivételével – a képviselőtestület és a polgármester minden kérdésben a Strabag Rt. mellett áll ki.
A faluban ekkor már három civil szervezet ellenzi markánsan a cementgyárat (Zöld Völgyért Egyesület, Civilek Bükkösdért Mozgalom, Bükkösdért Természetvédő és Emberjogi Egyesület). Egy negyedik egyesületben megoszlanak a vélemények. A civilek Zöld völgy híradójával szemben a Strabag CementInfo néven újságot ad ki. A vita fellángol a Bükkösdi Falulapban is, ahol mindkét tábor megszólalhat, s a küzdelem röplapháborúval folytatódik. Mindkét tábor rendezvényeket szervez a népszavazások előtt. A civilek Sárkány-performanszán Nagy Bandó András, valamint a Kispál és a borz áll ki a környezetvédelem mellett. A Strabag tájékoztatókat szervez külön a nyugdíjasok, külön a fiatalok részére, a népszavazások előtt pedig megrendezi a Fény napját, Bódi Guszti és Csocsesz fellépésével. A nagy lendületben a Strabag néha túllő a célon, idegengyűlöletet kelt, a népszavazás előtti fórumra saját szolgálaton kívüli rendőrével csak a Bükkösdre bejelentkezett lakosokat akarja beengedni, ám az országgyűlési képviselők után már bemehetett a sajtó, sőt a szomszéd falu polgára is. A nyilvános rendezvényen a cementgyári projektigazgató nem engedélyezte a videózást, s a Strabag-rendőr fenyegetőn kituszkolta a „zöld” fotográfust.

Már az első népszavazás előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a civilekkel szemben kevés a multicég ereje. 2004. júniusában Zimmermann Ottó, a Strabag PR iroda vezetője az Új Dunántúli Naplóban beszámol arról, hogy a Strabag kezdeményezésére és támogatásával megalakult a Bükkösd Holnapjáért egyesület. Ettől kezdve a Holnap újságon keresztül és a Holnap nevében kampányol a Strabag. A multicég az Új Dunántúli Naplóban egész oldalas hirdetést jelentet meg, a cementgyár előnyeit taglalva, s közben bírálva-vádolva-besározva mindenkit, aki szót emelt a projekt ellen. A „zöldeknek” nincs közel 1 millió forintja hasonló hirdetésre, és az újságban még a helyreigazításuk sem jelenhetett meg. Az ún. „cementgyáras” egyesület jó kapcsolatban van a polgármesterrel és cementgyárat támogató képviselőkkel. Megindul egy újfajta „közösségfejlesztés”. A „cementgyáras” egyesület az önkormányzat partnerévé válik, az iskolában és az óvodában karácsonyra a gyerekek csokoládét, ajándékot kapnak a Strabagtól, támogatásával disznótoros farsangi mulatságot szerveznek. A Holnap újságban polgármesteri interjúk jelennek meg, a cementgyáras egyesület a falu ügyeivel kapcsolatban javaslatokat tesz az önkormányzatnak: kit kell segíteni, kit kell felelősségre vonni. A polgármester ezeket figyelembe is veszi és annak megfelelően cselekszik. Így üzen a Strabag a falunak. Támadják a kht. ügyvezetőjét, aki véleményt nyilvánított a cementgyárról. Megszüntetik a pártatlan falulapot, ahol túl sokféle vélemény jelent meg. Létrehozzák a Bükkösdi Hírlapot, melyet a község hivatalos lapjának nyilvánítanak. Ebben csak az jelenhet meg, amit a felelős kiadó Mátis István polgármester jónak lát.

Közben a sajtó híreket közöl a Strabag Rt. terveiről. Hol itt, hol ott épülne meg a második baranyai cementgyár. Mindig hangsúlyozzák, mennyi új munkahelyet teremt – kezdetben 71, majd egyre több, akár 350 is lehet az új munkahelyek száma „Európa legkorszerűbb cementgyárában”. A rossz nyelvek szerint ebben már az a miskolci autószerelő is beszámíttatott, aki a köszállító autó durrdefektjét javítja. A „zöldek” meg hiába bizonygatják, hogy a cementgyár többszáz munkalehetőséget hiúsít meg (helesfai üdülőcentrum, agrárgazdaságok, turizmus, nyugdíjasotthon stb.), mindenki a várható iparűzési adó százmillióit emlegeti. Kiderült, hogy Baranyában sok falu szeretne ilyesmit. Ebben biztosan világbajnokok lennénk, mivel sehol a világon nem épülnek 40 km-enként cementgyárak, csak nálunk (Európában pld. egymástól 200 – 300 km-re). Közben Bükkösdön az icipici kőbánya szállításai hullámszerű gödröket képeznek az úton és messziről látható repedéseket a házak falán. Van olyan istálló, amely egy robbantásra azonnal összeomlott (persze régi is volt, rozoga is szegény, nem kőbányára tervezték). Ezeket senki nem javítja ki, nem építi újjá, mivel sem az adóból, sem a vállalatok hasznából nem jut erre pénz. Mégis bővíteni szeretnék a közeli kőbányák termelését, nem ám kétszeresére, hanem nyolcszorosára, évi 1 millió tonnára! Bár a hírek szerint a Strabag nem Bükkösdön szeretné a cementgyárat, továbbra is jelen van a falu életében. Vezetői nyilatkoznak a Holnap újságban. A betonelem-üzem terve miatt újra kell írni a településfejlesztési koncepciót, hogy több ipari terület álljon rendelkezésre. A multicég az egymillió forintos tervezési többletköltséget is átvállalja, talán így a falunak olyan jövőt írnak, ami a Strabagnak megfelel. A polgármester – éppúgy, mint az első településfejlesztési koncepció megrendelésénél – nem kérdezi meg a falu lakosait, vállalkozóit, milyen fejlesztési terveik vannak, milyennek képzelik el a falu jövőjét? Talán már elkészült a kőbányabővítésről szóló tanulmány is, ám a lakosságot erről mit sem tud.

Kell-e ide munkahely?

2004. decemberében megalakul a Bükkösd-Biofarm Kft. Az új cég környezetbarát fejlesztéseket tervez, a természeti környezet kihasználásával, hungarikumok termelésével, gyógynövénygyűjtéssel és feldolgozással. Van, aki emeltszintű nyugdíjas otthont építene Bükkösdön, vannak, akik turisztikai fejlesztésekről álmodnak, s tovább épül a 80 főnek munkát adó Helesfai üdülőközpont. Közben Bükkösdön bezárt az Öregek Napközi Otthona (ÖNO), mivel szolgáltatásaira nem volt igény. 2005. március 03-án csütörtökön a képviselőtestület döntött az ÖNO további sorsáról.
Három hasznosítási javaslat érkezett:
1. a Bükkösd-Biofarm Kft. új munkahelyeket akart létrehozni, gyógynövény-átvétel, feldolgozás céljára;
2. a Rehabit-Komplex Kht. 70-80 megváltozott munkaképességű bükkösdi lakos részére adna munkát
3. A harmadik igénylő a Bükkösd Holnapjáért Egyesület volt.
Rövid időn belül megoldható lenne sok-sok nélkülöző ember munkához juttatása. A képzési idő alatt még ösztöndíjat is kapnának a Rehabit-Komplex Kht-től, havi 35-45 ezer forintot. Bükkösdön 70 megváltozott munkaképességű ember él, ezért egyértelműnek tűnt, hogy a rehabilitációs munkahelyteremtő vállalkozás lesz a nyerő. De a bükkösdi képviselők másképp gondolkoznak ! 4:2 arányban úgy szavaztak , hogy az épületet nem a Rehabit-Komplex Kht., sem a Bükkösd-Biofarm Kft, hanem a „cementgyáras” egyesület kapja meg, 5 évre, ráadásul ingyen! S innen kampányolhat tovább, összkomfortban a Strabag- projektek mellett!! A döntést hozták: Mátis István, Györkő Ernő, Csordás József és Bartalovics János. Ellene szavaztak Szabó Zoltán és Homann János. Nem voltak jelen: Ninkóné Györe Valéria és Kaufmann Andrásné. Vajon ha ők ott vannak, mi lett volna az eredmény?

F ó r u m

Bükkösdön valami nincs rendben.
A civileknek sokan próbálnak segíteni. Gyakori vendégek itt – pártállástól függetlenül – az országgyűlési képviselők, járt itt már EU parlamenti képviselő is. A civilek rendeztek Bükkösdön fórumot a Parlament elnökasszonyával dr. Szili Katalinnal és dr. Mikes Éva parlamenti településfejlesztési bizottsági alelnökkel. Legutóbb, március 5-én dr. Andrásfalvy Bertalan professzor, Pichler Imre és Lezsák Sándor képviselő tartottak előadást a magyar települések jövőjéről és dr. Kovács Csaba megyei önkormányzati képviselő a környezetvédelemről. A bükkösdi felszólalók bíráltak és kértek. Bírálták a falu vezetését azért, mert a választott képviselők nem veszik figyelembe a többség véleményét, döntéseiket a háttérből a Strabag Rt. irányítja. Felháborodva vették tudomásul, hogy a 80 munkahelyet ígérő, hulladékmentes, környezetbarát termelést folytató céggel szemben a a Strabagot-párti egyesületnek adták át az üres épületet. A bükkösdiek arra kérték a képviselőket, hogy segítsenek abban, hogy a civil részvétel megvalósulhasson a helyi döntéshozatalban. Kérték, hogy a törvényhozó teremtse meg a környezevédelmi szempontok érvényesítésének EU-konform feltételeit (magasabb bányajáradék, környezethasználati díj, adópolittika átalakítása – a béreket sújtó terhek csökkentése, ugyanakkor az energiafogyasztás, a szállítás, a bányászat, a szennyezések, a hulladék megadóztatása – , alapok képzése a tájsebek eltüntetésére, tájrehabilitációra stb. ), történjen meg a NATURA 2000 területek kijelölése. A hozzászólók és a fórum résztvevői újra megállapíthatták, hogy a falu jövőjéről egyformán gondolkodunk a parlament elnökasszonyával, a professzorokkal és parlamenti képviselőinkkel – csak Mátis polgármester és az ő holdudvara vélekedik másképp.
Mátrai Judit, Bükkösd-Gorica (20-411-1824)
2005. március 4.

Melléklet (előzmények)

A „Zöld Völgyért” Egyesület 2003. decemberében alakult, a fenntartható fejlődés támogatására, a környezetet szennyező Strabag cementgyári projekttel szemben. Tagjai a baranya megyei települések lakosai, a hagyományos iparágak művelői, az organikus fejlődés hívei, a kihalt falvak újjáépítői, biogazdálkodók, a városokból a falvakba települők, turisztikai kisvállalkozásokat működtetők. Ezek az emberek egy olyan környezet- és egészségtudatos életprogram mellett döntöttek, melynek a 21. században egyre nagyobb a létjogosultsága.
A „Zöld Völgy” korábban egy kistérség neve volt, 11 települése részben a pécsi, részben a szentlőrinci kistérség része (Abaliget, Boda, Bükkösd, Cserdi, Dinnyeberki, Helesfa, Hetvehely, Husztót, Kovácsszénája, Szentkatalin, Okorvölgy). 2004. júniusában hasonló célokkal megalakul a Bükkösdért Természetvédő és Emberjogi Egyesület, valamint a Civilek Bükkösdért Mozgalom.

A térség jellege:
domborzati viszonyainál fogva soha sem volt alkalmas ipari fejlesztésre. Az ipari társadalom kialakulásával emiatt csökkent gazdasági potenciálja, s ez sok falu kihalásához vezetett. A 20. század végén kialakult új trendnek köszönhetően a korábbi hátrány a térség előnyévé, különleges értékévé vált.

Civil stratégia, civil partnerség
Ma egyre inkább elfogadottá válik a három szektorú társadalmi modell: piac (gazdaság) – állam (önkormányzat) – civil szektor, ahol a civil társadalmat partnernek tekinti az állam. A helyi egyesületek ennek a három szektorú társadalmi modellnek a hiányzó láncszemei lehetnének. Célok: térségfejlesztés, környezet- és természetvédelem, turisztika, hagyományok ápolása, hagyományteremtés; együttműködés a térség és a régió településeivel.

Még egy cementgyár Baranyában?
A helyi és térségi lakosok többsége, a civil szervezetek attól tartanak, hogy a cementgyár sokkal több kárt okozna, mint hasznot.
Több munkahely szűnne meg, mint amennyit a cementgyár ígér (Helesfai üdülőközpont meghiúsulása, környezetbarát iparágak, agráripari termelés, turizmus elsorvasztása stb. ). A várható iparűzési adó nagysága és elosztása bizonytalan.
Visszafordíthatatlan környezeti károkat okozna (ökológiai folyosó sérülése, öt Gellérthegy nagyságú terület kibányászása, védett fajok kipusztulása, a völgy kiszáradása, klímaváltozás, vízkészletek veszélyeztetése stb.).
Magyarországon nem indokolt újabb cementgyár léttesítése, mivel a jelenleg üzemelő négy gyár a növekvő igényeket ki tudja elégíteni. Az új cementgyár óránként (!) 62,5 to CO2-t bocsátana ki.
Sérülne a térség érdeke, mivel az iparmentes övezetben egy nehézipari zóna jönne létre. Ez ellentétes a fenntartható, természetbarát térségfejlesztési koncepciókkal és Bükkösd településfejlesztési koncepciójával is.
A Mecsek-Zselic határa a „megye tüdeje”, üdülő-pihenő funkciókat lát el. A szennyező ipari tevékenység veszélyeztetné az ökológiai folyosót és a NATURA 2000 területét, halmozottan terhelné a környezetet.
A cementgyárak „alternatív tüzelőanyagot” is égetnek. Nem biztos, hogy az ökológiai hálózat, a természetvédelmi terület a legalkalmasabb arra, hogy ott veszélyes hulladékégetés történjen.
A kőszállítással okozott károk már most az elviselhetetlenség határait súrolják (rezgéskárok, ingatlanok értékvesztése, por). A zajártalom már ma is túllépi a megengedett határértéket.

Összeállította: Mátrai Judit Bükkösd-Gorica, 2005. március 04.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás