Dögkutak helyett komposztálnák és elégetnék az állati hulladékot

A következő években összesen 16,4 milliárd forint kellene az állati eredetű hulladékok ártalmatlanításához szükséges beruházásokra a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) szakértőinek számításai szerint. A tárca szerint meg kell szüntetni a dögkutakban való elhelyezést meg kell szüntetni, az őrzött lerakóhelyekre kerülő állati tetemek mennyiségét pedig különféle eljárások révén minimalizálni kellene.
Meg kell szüntetni az állati hulladékok dögkutakban való elhelyezését a következő években, a központi, korszerű védelemmel ellátott lerakóhelyekre kerülő hulladékok mennyiségét pedig a feldolgozás, komposztálás és égetés hatékonyságának növelésével minimális mértékre kell csökkenteni – vélik a KöM szakértői. A szükséges fejlesztések költségei összesen 16,4 milliárd forintot tennének ki. A minisztérium szakértői úgy vélik, a járványos állatbetegségek terjedésének hatékony megelőzése érdekében célszerű lenne üzembe állítani 2-3 mobil égetőberendezést is a beteg ál-latok tetemének helyszíni megsemmisítése céljából.
Évente mintegy 80-100 ezer tonna olyan állati tetem és vágóhídi hulladék keletkezik, amelynek megsemmisítését meg kell oldani, ezek visszaetetését az EU élelmezési célra tenyésztett állatok esetében ugyanis megtiltotta, a kedvtelésből tartott állatok takarmányának előállítói pedig elzárkóznak a felhasználástól. Ehhez égetőművekre van szükség, amelyek vagy direkt égetéssel hamvasztják el a tetemeket, vagy a teljes mennyiség 25 százalékának húslisztté való feldolgozása után. A tárca szakértői elképzelhetőnek tartják, hogy a kérődzők teteméből készült húslisztek kivételével a többit szigorú előírások betartása mellett – komposztálni lehetne.
A magyarországi szabályozás értelmében az állati hulladékok – a potenciális fertőzés kockázata miatt – veszélyes hulladéknak minősülnek, kezelésüket azonban alapvetően az állategészségügyi szabályoknak megfelelően kell megoldani. Az állati eredetű hulladék mennyisége 1999-ben 390 ezer tonna volt a KöM adatai szerint, ami az összes veszélyes hulladék több mint 10 százaléka. Az állati hulladékok döntő részét az ATEV Rt. veszi át és kezeli, a települési önkormányzatok és állattartó telepek által üzemeltetett működő dögkutak, dögterek száma a tárca szakértőinek becslése szerint 300-400. E tereken átlagosan 500 tonna kapacitást és 50 százalékos telítettséget figyelembe véve 10 ezer tonna állati eredetű hulladék, leginkább tetem van felhalmozva. Az állati eredetű hulladékokat feldolgozó telepek lerakóhelyei a települési dögkutaknál nagyobb mennyiséget fogadnak magukba, a működő telepeken eddig mintegy 125 ezer tonna állati eredetű hulladékot raktak le.
2001-09-22 L. L.