Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1997 márciusában a víz világnapján tartott előadása után bejelentette: javaslatot tesz egy általános vízgazdálkodási kutatási program indítására, s ajánlja a környezetvédelmi tárcának, hogy dolgozzanak ki egy általános Duna-programot. A bejelentés nyomán széles körű stratégiai kutatási program indult meg, amely a területfejlesztés megalapozását szolgálja. Ennek első eredményeit tartalmazza az MTA kiadásában múlt héten megjelent, A Magyarországi Dunavölgy területfejlesztési kérdései címet viselő két kötet.
A Duna-völgyi együttműködés része az Európa 2000+ regionális programnak, amely a folyam völgyét a tíz európai folyosó hetedikének jelöli meg. Ebbe a régióba beletartozik: Bajorország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Románia és Bulgária, vagyis a tágabban vett dunai államok. Az együttműködés része az EU keleti kiterjesztésének.
A kötetek áttekintik a Dunát, mint a régiófejlesztés környezetvédelmi, természetvédelmi, természetgazdálkodási alapját. Bemutatják a régióban élő tájat, amely megőrzi az itt élő emberek sokszínűségét. A kutatók úgy vélik: a régió 40 éves elzárkózottság után rákényszerül arra, hogy végrehajtsa a modernizáció programját. Ez év végén befejelődik a dunai együttműködés programjának szakmai előkészítése, vagyis a különböző szaktudományok új típusú szintézise. Ezt követően nyílik meg a lehetőség arra, hogy összehangolják a régió országai a közlekedés, a területfejlesztés, a különböző szolgáltatások és a mezőgazdaság fejlesztési lehetőségeit, s fogjanak össze a Duna vízminőségek radikális javításának érdekéten.
B. M.2002.04.30.
