Csongrád megyében eddig 120 esetben, összesen hárommillió forint értékben szabtak ki növényvédelmi bírságot, kényszerkaszálást pedig 59 esetben rendeltek el 48 pollennel szennyezett hektár miatt. Elsősorban Makó és Csongrád térségében volt átlagon felüli a parlagfű koncentrációja. Parlagfű sajtóbejárás a Népszigeten és a Palota szigeten.
Hódi László a Csongrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgatóhelyettese elmondta: az eddig kirótt bírságok összege valamivel kevesebb, mint a tavalyi év hasonló szakaszában volt, amikor is több mint négy és félmillió forint bírságot szabtak ki, a parlagfű-koncentráció mégis jelentősnek mondható a megyében.
A növényvédelmi bírság összege húszezertől kétmillió forintig terjedhet; a szankció mértéke pedig a terület nagyságától függ. Az esetek többségében húszezer forinttal sújtották a gondatlan tulajdonosokat, de hatvan, illetve százötvenezer forintos büntetést is kiszabtak.
Közérdekű védekezést több mint 60 eseten rendeltek el, 30 alkalommal végre is hajtották a kaszálást; a többi esetben a bírságoló határozat hatására a tulajdonosok elvégezték a mentesítést. A kényszerkaszálások költségeit a földtulajdonosnak kell megtéríteni, ez a tétel jelenleg több mint 600 ezer forintot tesz ki. Parlagfű szempontjából erősen fertőzött a homokháti térség, azaz Kistelek, Mórahalom, Zákányszék, emellett Szentes és Csongrád is jelentősen fertőzöttnek mondható – közölte. Ismertetése szerint a vizsgálatokban a Földmérési és Távérzékelési Intézet, valamint a megyei földhivatalok vesznek részt, együttesen végezve el a fertőzött gócok felderítését és a terület azonosítását.
A szolgálat a közigazgatási eljárásról szóló törvény szerint jár el, így értesítik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztés Hivatalt is, ha valaki nem tett eleget mentesítési kötelezettségének. A törvény szerint az ilyen gazdánál akár a támogatás is visszavonható, ilyen eset azonban még nem fordult elő – fűzte hozzá a szakember.
Nyolcadik alkalommal, kerékpáros bejárást tartottak újságírók, civilek a XIII.kerületi Népszigeten és a IV. kerületi Palota szigeten dr Orosz Sándor a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnökhelyettesével és Pettkó Andrással a Parlament Civil Kapcsolatok Bizottságának tagjával. Megtekintettek egy gyomtalanitást végző kerületi kecskenyájat valamint a IV. kerületi, de védett Palota szigeten a nagy építési munkálatok során kialakult hatalmas kiterjedésű parlagfűvel fertőzött területeket.
Idén a szokásosnál későbben virágzik a parlagfű. Az első példányok általában már július közepén szoktak virágozni és ez augusztus közepére már tömeges. Ez évben ez az idő tolódik augusztus végére, szeptember elejére.
A bejárás résztvevő szerint a mentesítés messze nem történt meg, rengeteg helyen van parlagfű, a koordináció hiányzik, továbbra sincs “karmester”, aki a szükséges munkálatokat segíti, összefogja, ellenőrzi. A parlagfűmentes időszakban nem történt meg a szükséges építkezés, a szezonra történő kidolgozott, érdemi felkészülés. A lakossághoz intézett médiakommunikáción kívül kevés kézzelfogható intézkedés született. A parlagfűvel gyakran erősen borított külterületeket, mezőgazdasági táblákat, nagy beruházásokat, rozsdaterületeket senki sem ellenőrzi a megfelelő időben, így nem várható idén sem a pollenterhelés csökkenése. Nagy hiányossága az országos intézkedési terveknek, önkormányzati programoknak, hogy a szabadságok idején virágzó parlagfű-szezonban nincs bejárásokat végző kapacitás, szervezet.
A mentesítés mellett nagyobb figyelmet kellene fordítani a megelőzésre. Ehhez (főleg a települések határában, környezetében) kiemelten támogatni kell a parlagfűmentes gazdálkodási módokat (erdőtelepítés, legeltetés, rétgazdálkodás). Az agrártámogatások feltételeként az Európai Unió által előírt -helyes mezőgazdasági gyakorlatnak- minimális követelménye kell, hogy legyen a parlagfűmentesség.
A bejárásokhoz, parlagfüves területek feltérképezéséhez, ellenőrzéséhez országgyűlési képviselők meghívását illetve úgynevezett civil ” bandériumok” létrehozását ( koordinációs jogkörrel, a távérzékelés eszközeivel rendelkező földvédelmi mezőgazdász, polgárőr, közterület-felügyelő és önkormányzati képviselő) bevonását javasolták a résztvevők.
