A gazdálkodók magasabb, számos esetben fenntarthatatlan termelési költségekre számíthatnak, amennyiben a genetikailag módosított terményeket kereskedelmi méretekben fogják termelni Európa szerte, állítja egy titkos, Greenpeace által kiszivárogtatott uniós tanulmány.
Az “Párhuzamosság az európai mezőgazdaságban” címet viselő tanulmány előrejelzése szerint kritikussá válhat a helyzet az olyan élelmiszerek organikus termesztése során, mint például az olajrepce, illetve a hagyományos kukorica vagy gabona, továbbá a burgonya intenzív termelése esetén. A genetikailag módosított terményekkel folyó, illetve az organikus módon történő gazdálkodás együttes alkalmazása lehetetlenné válik számos esetben, hiszen a magvak mind valamilyen mértékben fertőződhetnek genetikailag módosított jellemzőkkel.
A genetikailag módosított repce, kukorica és burgonya kereskedelmi forgalomba kerülése kilenc és negyvenegy százalék között növelheti meg a termelési költségeket, állítja a tanulmány. Ez egyenesen vezet az élelmiszerek árának növekedéséhez.
Az Európai Bizottság még 2000 májusában rendelte meg a genetikailag módosított és a hagyományos termények párhuzamos működtetésének lehetőségét vizsgáló tanulmányt az Európai Unió Egyesült Kutatóközpontjának “Várható Technikai Tanulmányok Intézetétől” (Institute for Prospective Technological Studies). A genetikailag módosított termények ellen évek óta tüntető Greenpeace szerint 2002 januárjában kapta meg a Bizottság az elkészült tanulmányt. Ebben volt egy levél a Bizottság számára Barry McSweeney-től, a Kutatóközpont főigazgatójától, mely szerint “a kérdés kényes voltára való tekintettel a jelentést csak belső használatra javasolnám”.
A Greenpeace május 16-án hozta nyilvánosságra a megszerzett dokumentumot. Lorenzo Consoli, a Greenpeace uniós politikával foglalkozó tanácsadója szerint “az Európai Bizottság megpróbálta titokban tartani ezt a tanulmányt. Ha a genetikailag módosított termények kereskedelmi mértékű termelése megnöveli minden gazdálkodó termelési költségeit, ha egyre inkább függővé válnak a nagy vetőmagforgalmazó vállalatoktól, illetve ha egyre bonyolultabb és költségesebb eszközökre lesz szükség a fertőzés elkerülése érdekében, akkor miért élvezzen prioritást a genetikailag módosított termények termelése?”
A számítógépes modellezést és szakértői véleményeket egyaránt hasznosító tanulmány a genetikailag módosított termények részesedésének növekedéséből eredő következményeket vizsgálta. A tanulmány a jelenleg elérhető három genetikailag módosított terményre összpontosít. A téli olajrepce termelése jelenleg Francia- és Németországban növekszik, a takarmányozási célú kukoricát Olasz- és Franciaországban termelik, míg a közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra szánt burgonyát Nagy-Britanniában és Németországban. A tanulmány többféle gazdálkodási módot vizsgált, mind az organikus, mind a hagyományos földművelés terén. A genetikai szennyezés három különböző küszöbértékére végezték el a vizsgálatokat: 0,1% – minden termény esetében, 0,3% a repce, 1% a kukorica és a burgonya vizsgálata során.
A Greenpeace képviselői szerint mind az organikus, mind a hagyományos gazdálkodást folytatók kénytelenek lesznek saját magvaik felhasználása helyett minősített vetőmagot vásárolni, mivel a földeken a magvak növekvő mértékben válnak veszélyeztetetté a genetikai szennyeződésre. A kisebb farmok relatív mértékben nagyobb költségekre számíthatnak a nagyobb temelőegységekhez képest, a genetikailag módosított, illetve a nem módosított termények egy farmon belüli termelése pedig nem tűnik igazán reális lehetőségnek, még a nagyobb gazdaságokon belül sem.
További információ és az angol nyelvű tanulmány elérhető az alábbi címen:
www.jrc.es/welcome.html
