Egyre jobban melegszik a Föld

Pusztító aszályok és óriási áradások – a mind szélsőségesebb időjárás katasztrófái összefüggenek a klímaváltozással. A megoldáshoz dollármilliárdok kellenek. Szakértők éppen ezért éles vitákra és kevés gyakorlati eredményre számítanak a ma kezdődő, s tíz napig tartó bonni
klíma-világkonferencián. Világméretű összefogás nélkül megállíthatatlan a Föld napjainkban felgyorsult felmelegedése – áll a ma kezdődő világkonferenciára készült legfrissebb ENSZ-jelentésben. Napjaink mind szélsőségesebb – pusztító aszályokat és áradásokat egyaránt hozó
– időjárása okozta katasztrófái öszszefüggenek a klímaváltozás- sal. A jelentést készítő tudósok állítják: a hosszú távon a sarki jég felolvadásával, ezzel a tengerek vízszintjének emelkedésével fenyegető időjárás-átalakulásért alapvetően az emberiség a felelős.
A felmelegedést mindenekelőtt az ipar és a közlekedés által kibocsátott üvegházhatású gázok okozzák – szögezi le a Bonnban megvitatandó közel 2600 oldalas ENSZ-dokumentum. Mivel a legfejlettebb országok termelik a legtöbb légkörbe jutó gázt – mindenekelőtt szén-dioxidot
– értelemszerűen őket terheli a fő felelősség a klímaváltozásért. Noha a jelentés régóta ismert tényeket, folyamatokat sorol fel, mégis számos ellentét akadályozza az üvegházhatás következményeinek mérséklését célzó, négy éve elfogadott kiotói egyezmény végrehajtását.
A legsúlyosabb probléma, hogy éppen a legnagyobb gázkibocsátó, az Egyesült Államok nem hajlandó teljesíteni az ott elhatározottakat. A kiotói jegyzőkönyvben ugyanis 38 fejlett, illetve átalakuló gazdaságú állam (köztük Magyarország) vállalta üvegházhatású gázkibocsátásának
átlagosan 5,2 százalékos csökkentését a 2008-2012 közötti időszakra. A Bush-kormányzat idén márciusban azonban az amerikai gazdasági fejlődést akadályozó kötelezettségnek nyilvánította a hétszázalékos kibocsátás csökkentésére tett ígéretét. Minden bizonnyal a bonni
konferencia egyik legvitatottabb kérdése lesz tehát: újratárgyalhatják-e, módosíthatják-e a négy éve elfogadott, de nem ratifikált, így hivatalosan hatályba nem lépett jegyzőkönyvet. Klaus Töpfer, az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetője és Margot Wallström, az EU
környezetvédelmi biztosa legutóbbi nyilatkozataikban egyértelmű nemmel válaszoltak erre a kérdésre. Mindketten úgy fogalmaztak: az EU-nak az USA nélkül is teljesítenie kell vállalását. Nagyon kemény tárgyalások várhatók, dollármilliárdok sorsa áll a viták hátterében –
mondta lapunknak Faragó Tibor, a környezetvédelmi tárca szakértője, a magyar delegáció vezetője. A kibocsátáscsökkentés ugyanis befolyásolja az adott ország iparát, energiaszektorát. A vállalások teljesítéséhez környezetbarát technológiák bevezetése mellett, bizonyos
nagy gázkibocsátással járó tevékenységek visszafogása, vagy technológiaváltás is elkerülhetetlen. A hatások begyűrűzhetnek a motorizációba is, mindenekelőtt az Amerikában rendkívül kényes kérdésnek számító benzinár-emelkedésben jelentkezve. Bonnban nemcsak Európa-
USA, de a fejlett és fejlődő országok közötti vita is várható. Kiotóban ugyanis csak az előbbiek vállaltak korlátozásokat, noha a prognózisok szerint a fejlődők – köztük mindenekelőtt Kína – összkibocsátása meghaladhatja a legfejlettebb államokét. Tervbe vették egy egymilliárd dolláros
pénzügyi alap felállítását is a szükséges technológiai beruházások finanszírozására. Kérdéses azonban, hogy Washington esetleges kivonulása esetén honnan teremtik elő ezt az összeget. Nehéz kérdésnek ígérkezik a “nyelők” szerepének meghatározása is. Kiotóban úgy döntöttek:
ha egy ország a szén-dioxidot megkötő erdők telepítésével mérsékelni tudja kibocsátását, ennek mértékében csökkentheti vállalási szintjét. Sok állam azonban nem ért egyet ezzel a lehetőséggel, mások az egyenlegelszámolás objektivitásában kételkednek. Szintén nagy vita várható a
kvóta, azaz a kibocsátási vállalások kereskedelméről, az új környezetbarát technológiák hatásairól is. Magyarország kötelezettségvállalását várhatóan nem befolyásolják a bonni viták – tudtuk meg Faragó Tibortól. 2008-2012 között a bázisnak tekintett 1985-86-os évek átlagához képest
hat százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ennek érdekében évek óta energiahatékonysági, takarékossági programok indultak, kormányzati támogatást kaptak egyes megújuló (nap, szél, víz) energiát hasznosító programok. Bizonyosság ugyan nincsen, de
számtalan aggasztó jel utal arra, hogy átrajzolódóban van a világ időjárási térképe. Több eddig ritkán tapasztalt időjárási szélsőség utal a globális légköri dinamika megváltozására – mondta lapunknak Zágoni Miklós fizikus-filozófus. Mérések szerint a tengerek hőmérséklete egészen
hatszáz méter mélységig kimutatható módon megemelkedett, emiatt felgyorsult a párolgás, erősebbek lettek a szelek és a viharok, egyszóval változékonyabbá vált az időjárás. Miközben szinte évtizedek óta szárazság tapasztalható Magyarországon, a júniusban lehullott eső mennyisége
rekordokat döntött Szegeden; a város 1780 óta nem látott ennyi esőt. Csak a júniusi csapadékmennyiség öt milliméterrel több, mint amennyi tavaly egész évben esett a megyeszékhelyen. Bár tudósok egy csoportja szerint a változás korántsem olyan jelentős, és bizonyosság sem látható,
Zágoni Miklós figyelmeztet: a mostanában jelentkező felmelegedés sokszor gyorsabban megy végbe, mint a történelmi időkben. Amekkora felmelegedés régen évszázadok alatt történt meg, ma néhány évtized alatt lezajlik. Ez a tudós szerint összefüggésbe hozható az emberiség szén-dioxid-
és egyéb károsanyag-kibocsátásával, ami fél évszázad alatt hatszorosá-ra nőtt.