Az újrahasznosítható műanyaghulladékok piaca
A műanyaghulladékok piaca Magyarországon rendkívül sokszínű és vegyes képet mutat. A helyzetet anyagfajtánként, de sok esetben azon belül feldolgozási formánként is érdemes és szükséges vizsgálni ahhoz, hogy minél teljesebb képet kapjunk. Vannak olyan területek, ahol éles versenyhelyzet van (keresleti piac), és vannak olyan anyagfajták, amelyek újrahasznosítására alacsony feldolgozói kapacitások létesültek.
kínálati piac
Szinte már közhely, hogy a tiszta polietilén- (LDPE-)fóliák abba a kategóriába tartoznak, ahol a vevők egymásra licitálnak az átvételi árakban, és ugyanez igaz a tiszta HDPE- hulladékokra (pl. rekeszek) is. Itt a hulladékfelvásárlási árak a piaci versenyben időnként már a gazdaságosság határát is elérik. Sőt a létrehozott újrahasznosítói kapacitások jobb kihasználása érdekében már veszteséges vásárlásokba is belekényszerülnek a vállalkozók.
Hasonló helyzet alakult ki a nem szennyezett, egynemű polisztirol és polipropilén piacán is.
Az éles versenyhelyzet oka, hogy ezekből a hulladékokból nagy mennyiségben és jól eladható készterméket lehet gyártani (fóliák, flakonok, extruziós és fröccstermékek). A hulladékból gyártott agglomerátum, darálék, regranulátum ára az originál alapanyag árának 50-70%-a, és ugyanakkor ezek bizonyos területeken egyenértékűek a primer műanyag-alapanyagokkal. A hulladék alapanyagból készült termékeknél a gyártók már eleve bekalkulálják az alacsonyabb alapanyagárat, és a késztermék ára (a piaci verseny miatt) nem is bírja el az originál anyagból történő gyártást.
Vannak olyan anyagfajták, ahol lokális és időszakos piaci verseny van a hulladékokért. Ilyenek pl. a PET-palackok vagy a különféle kemény és lágy PVC-hulladékok. A nagy PET-hulladéktermelőknél (pl. az üdítő- és ásványvízgyártók) összegyűlt anyagokért – ahol koncentráltan nagy mennyiség képződik – már elkezdődött a verseny. A kemény és lágy PVC-hulladékok iránti igény a belőlük gyártott termékek idényjellege (mécsesek, fóliák) és az újrafeldolgozás nehézségei miatt hullámzó, nyáron-ősszel növekszik, télen csökken a kereslet.
Az újrahasznosítható műszaki műanyagok kevéssé keresettek Magyarországon. A jó mechanikai-elektromos és termikus tulajdonságokkal rendelkező műszaki műanyagokat feldolgozó cégek általában ISO- minősítés alapján tevékenykednek, és nem kockáztatják meg a regranulátum vagy darálék használatát. A tömegcikkeket gyártó kisvállalkozások pedig nem rendelkeznek olyan gépparkkal, amely a műszaki műanyagok feldolgozásához elengedhetetlenül szükséges.
A társított, a hőre keményedő és a szennyezett…
A más anyaggal (papír, fém, egyéb műanyag) társított műanyaghulladékok újrahasznosítása a szétválasztás munkaerő-igényességétől függ. Ennek megfelelően alakul a piaci keresleti igény is. A nehezen szétválasztható műanyagok (pl. autó- és elektronikai ipari hulladékok) jelenleg csak rendkívül gazdaságtalanul vagy egyáltalán nem újrahasznosíthatók.
Megoldatlan a hőre keményedő műanyagok, illetve az üvegszálas poliészterekből készült termékek hulladékainak újrahasznosítása is.
A szennyezett anyagok újrahasznosítása legtöbbször csak mosóberendezések alkalmazása esetén lehetséges. Magyarországon jelenleg csupán néhány mosóberendezés működik, azok is elsősorban a fóliák újrahasznosítása területén. A tisztítóberendezések víz-, csatorna-, energia-, valamint a szennyvíztisztítás költségei a gazdaságosság határát jelentősen szűkítik. Ezért a mosóval rendelkező műanyag-újrahasznosító vállalkozások száma nemhogy növekedne, hanem csökkenő tendenciát mutat.
Általában igaz, hogy a műanyagok újrahasznosításának terjedését több gazdaságossági tényező befolyásolja, így a
• magas szállításiköltség-igény (alacsony térfogattömeg),
• nagy tárolási-, feldolgozási költség-igény (nagy szabad és fedett területet igényel a tárolás, feldolgozás),
• létszámigényes feldolgozás (magas bérköltségigény),
• magas beruházásigényesség (drága feldolgozóberendezések),
• nagy karbantartásiköltség-igény (gyorsan kopó alkatrészek).
*
Összességében elmondható, hogy a műanyag-újrahasznosítás Magyarországon jelenleg a tiszta, nem szennyezett és nem társított műanyagoknál megoldott, sőt piaci verseny is van az újrahasznosítók között. A szennyezett és társított műanyagok újrahasznosítása azok gazdaságtalan feldolgozása miatt még gyerekcipőben jár.
Reményeink szerint a hulladékgazdálkodási törvény által előírt, az elkövetkezendő években várható financiális változások kedvező terepet biztosítanak majd a műanyag-újrahasznosító vállalkozások számára a ma még gazdaságtalan területeken is.
HARTAY MIHÁLY
