Ökológiai, környezeti és társadalmi kérdésekkel foglalkozó új műsor indult a Kossuth adón 2006 október 11-én. A szerdánként 15.05 – 15.55 között jelentkező élő, interaktív műsorban az életminőségünket, és a jövőnket befolyásoló természeti és társadalmi jelenségekről, folyamatokról beszélgetünk szakértőkkel, tudósokkal, környezetpolitikusokkal, és a zöld mozgalom képviselőivel. RÉSZLETEK AZ EDDIGI MŰSOROKRÓL
Az adás alatt várjuk hallgatóink kérdéseit és véleményeit SMS- ben a 06/30 9000-666 – os, telefonon az (1) 328- 8472– es számon. Az adásban megszólaló hallgatónknak egy perc áll rendelkezésére véleménye, vagy kérdése közlésére.
Műsorunkat drótpostán is elérhetik az okosansz@radio.hu címen.
Szerdánként várják Önöket a szerkesztő – műsorvezetők: Mangel Gyöngyi, Sarkadi Péter, Belényi Barbara és Czifra Szilvia
Ökosansz 2007. január 24 szerda 15.05 -15.55 az illegális hulladékokról
A német szemét turizmusa. Egyeseknek nagy üzlet – mindannyiunknak kár. Az elmúlt hetekben szinte naponta kerültek elő újabb és újabb illegálisan hazánkba szállított szemétbálák. Még 2-3 hónapig vizsgálódnak, majd egy részét visszaszállítják Németországba. Valami nagyon nincs rendben az ellenőrzéssel. Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága holnapra rendkívüli ülést hívott össze. Ki a felelős az eddig megtalált 5000 tonna hulladékért? Ki fizeti az ártalmatlanítást? Min kellene szigorítani? Az Ökosansz vendégei: Nagy Tamás a Hulladék Munkaszövetség munkatársa és Markó Csaba a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékmegelőzési és Kezelési sztály vezetője
Ökosansz 2007. január 10 szerda 15.05 -15.55 a megújuló energiaforrásokról
Megéri-e a környezetbarát fűtés? Megoldaná-e ez hazánk energiafüggését? Reális alternatívája –e jelenleg az olajnak és a földgáznak a nap, szél és földhő energia? Emelkedő gázárak, növekvő fűtésköltség. Napkollektorokat, hőszivattyút, és egyéb technikákat is használhatnánk, mellyel kiválthatnánk a földgázt. Nem a növekvő energiaár lesz a fő gond, hanem a bizonytalanság – állítja a műsor egyik vendége, aki 20 éve még fegyelmit kapott, nemrég viszont egyetemi oktatónak nevezték ki ugyanazért a zöld elhivatottságáért, a megújuló energiák gyakorlati alkalmazásáért.
Megéri-e a környezetbarát fűtés? Megoldaná-e ez hazánk energiafüggését? Reális alternatívája –e jelenleg az olajnak és a földgáznak a nap, szél és földhő energia? Többek között erről beszélgetünk Léderer András egyetemi oktatóval, Hegedűs Miklós energiakutatóval és hallgatóinkkal.
Szerkesztő– műsorvezető: Sarkadi Péter
Ökosansz 2007. január 3 szerda 15.05 -15.55
Az állatvédők akciója, a Petárda stop és az év végét megelőző számtalan figyelmeztetés úgy tűnik meghozta a várva várt célt: a menhelyek szerint idén kevesebb a zajtól megriadt, utcára került állat. Nincs persze ok a féktelen örömre, hiszen ha a szilvesztert átvészelte is a házi kedvencek jó része, akkor is számtalan gazdira leső négylábú kóborol az utcákon.
Egyes becslések szerint a világon élő kutyák közel 80%-a kóbor. Hogyan tudnánk rajtuk segíteni? Chip beültetéssel, a menhelyek támogatásával vagy a jog szigorával? Van-e az állatoknak lelke? Lehet-e túlszeretni, elkényeztetni őket? Okozhat e stresszt a kedvencnek a túl sok simogatás és finom falat? Szükséges-e a laktózmentes tej, a drága macskaeledel, a kozmetikus és a kiskabát télire? Igen rossz lehet az emberek bizonyítványa ha az állatvédők a felelős állattartást már tananyagként is be szeretnék vinni az iskolákba.
Ön mit gondol, ki a jó gazdi? Aki több állatot is megment az utcáról és panel lakásába viszi őket vagy az, aki csak messziről szereti őket? Divatőrület vagy indolkolt szeretet a kozmetika és a számtalan eledelfajta, a téli viselet és cipő a kis kedvencnek? Ki számít felelős állattartónak és indokolt-e a szabadságvesztés a bizonyított állatkínzás esetén? Le tudna-e mondani az extra libamájról és a csodás bundáról? Vagy netalántán túlzott az állatvédők hangoskodása…
Ökosansz 2006. december 27 szerda 15.05 -15.55 A klímaváltozás következményei
A halogatás, a félmegoldások, a megnyugtató és félrevezető fortélyok, a késlekedés ideje lejárt. Most a következmények időszakába lépünk – írta Al Gore, az Amerikai Egyesült Államok korábbi elnöke a Kellemetlen igazság című, most megjelent könyvében. Al Gore a klímaváltozás hatásaira és következményeire hívta fel a figyelmet: a légkörbe jutó üvegházi gázok miatti felmelegedésre, a gleccserek és a jéghegyek olvadására, a tengerszint emelkedésére, az erdők pusztulására és pusztítására, a fajok kihalására, az egyre gyakoribbá váló áradásokra, viharokra, hurrikánokra.
A természeti katasztrófák elhárítása hatalmas pénzeket emészt fel. Egy néhány hete napvilágra került jelentés szerint a világháborús költségeknél is többe kerül a klímaváltozás kárainak elhárítása. A volt világbanki szakember tanulmánya sokkolta a közvéleményt, Tony Blair angol miniszterelnök szerint is komolyan kell venni a figyelmeztetést. Vajon az emberiség tényleg szembenézett a klímaváltozás következményeivel? Vajon nem késtünk el a cselekvéssel?
Az Ökosansz szerdai adásának témája a klímaváltozás. Várja Önöket a szerkesztő, Mangel Gyöngyi 15 óra 5 perckor.
Ökosansz 2006. december 20 szerda 15.05 -15.55
Bár drágul, de elengedhetetlen szolgáltatás. Sokáig nem is volt, aztán szép lassan elterjedt – igaz, főleg csak a világ gazdagabb részein. Ha nincs, vagy nem jól működik – büdös van. Ma elsősorban a városok szélén, nagy telepeken működik, de van ahol családi házaknál a növényeket használják erre. Ez a szennyvíztisztítás, mely tudomány komoly kihívásokkal néz szembe. Hormonok, gyógyszerek, egyéb újabb és újabb vegyi anyagok kerülnek a csatornába – ezek ellen veszik fel a harcot a szakemberek. Milyen lesz a jövő szennyvízkezelése? Mennyire drágítja a csúcstechnika alkalmazása a szolgáltatást?
A műsor vendégei: Fleit Ernő biológus egyetemi docens, és Reininger Róbert, a Deloitte ZRT. környezetvédelmi vezetője.
Várja önöket a szerkesztő: Sarkadi Péter.
Ökosansz 2006. december 6 szerda 15.05 -15.55.
Természetvédelmi megszorítások.
Az Őrségi Nemzeti Park civil kezdeményezésre és hosszú előkészítés után 2002-ben alakult meg. Éppen ezért volt meglepő az a döntés, hogy megszűnik a nemzeti park önállósága. A természetvédők tiltakoznak.
A műsosból készült cikkek:
Az Őrségi Nemzeti Park leírható?
Az Őrségi Nemzeti Park beolvasztása csak az első lépés?
Visszalépés a természetvédelemben
Ökosansz 2006. november 29 szerda 15.05 -15.55.
Miért utálják a zöldeket?
Magyarországon a média és a közvélemény jelentős része ellenséges a zöldekkel kapcsolatban. Sokan csak azt a részét veszik észre a zöldek tevékenységének, amikor tiltakoznak valami ellen, de az alternatívákat nem hallják meg. Vajon mi lehet ennek az oka? Igaz, hogy Magyarországon utálják a zöldeket? A fejlődés kerékköje, vagy a társadalom lelkiismerete a környezetvédő? Többek között erről beszélgetünk Tamás Gáspár Miklós filozófussal, Farkas István környezetvédővel és hallgatóinkkal az eheti műsorban – várja önöket a szerkesztő: Sarkadi Péter.
A zöldek a haladás kerékkötői? Riport Móra Veronikával. >>>
Tamás Gáspár Miklós: Miért utálják Magyarországon a zöldeket? >>>
Miben gyengék a környezetvédők? Farkas István szerint >>>>
Héttéranyagok a témával kapcsolatban: TGM: A zöld mozgalom egyike a kitaszított kisebbségeknek >>>
Ökosansz 2006. november 22 szerda 15.05 -15.55.
Már a fűtési szezon elején hiánycikk volt a tüzifa, a falopások is megsokszorozódtak. Az Ózd környéki erdők 80%-a már eltűnt. Sokan a biomassza erőműveket okolják a kialakult helyzetért, hiszen azok már fél évre előre lekötötték a tüzelőt. 5 évvel ezelőtt még eladhatatlan volt a tüzifa, ma már importálni kell belőle. Mindeközben ünnepélyesen felavatták a kétmilliomodik hektár erdőt és a tervek szerint 2015-ig százezer hektárral több erdő lesz Magyarországon.
Kérdés, hogy a gyorsan növő akácosok, vagy a lassan kitermelhető tölgyesek, gyertyánosok borítják majd a vidéket?
Mit támogat a tárca? Az energiaültetvényeket, vagy a hagyományos erdőgazdálkodást?
Pazarlás-e az oxigént adó fát eltüzelni a zöldáram reményében?
Ha drága a gáz, és nincsen tüzelő, mi ad majd meleget?
A műsor és Czifra Szilvia vendégei: Búzás Zoltán erdőmérnök, agro-ökológus szakmérnök és Jung László vezérigazgató-helyettes, Eger Erdő ZRt.
Az adás írott változata: Föláldozzuk az erdőt a zöldenergia oltárán? >>>
kapcsolódó cikk: Környezetkárosításnak minősül a falopás >>>
ÖKOSANSZ 2006 november 15 szerda 15.05 -15.55.
Haldoklik Verespatak- mondják a helybéliek. A Rosia Montana Gold Corporation bányát nyitna körülbelül 300 tonna arany reményében. A beruházás 17 évig biztos munkát adna, de a falut elköltöztetnék, és 160 millió köbméter cianidos zagy halmozódna fel a gátak mögött. A román kormány még nem döntött arról, hogy engedélyezi-e az aranybányát Verespatakon, de a falucska lakossága máris kétfelé szakadt. Ki a biztos megélhetést adó aranyat félti, mások otthonukat, az ősök sírját.
Hol húzható meg a határ az érzelmek és a valódi környezeti veszélyek között?
Vaklárma, vagy valós félelem egy újabb ciánszennyezés?
Félni kell-e a ciántól, csak azért, mert 2000-ben a Tisza ennek a kárát látta?
Ha működik a cianidos technológia Spanyolországban, Svédországban, Törökországban, és a világ 400 pontján, miért ne volna biztonságos Romániában is?
Több mint 6000 kérdés gyűlt össze, amelyek az esetleges a környezeti kockázatokról szólnak.
A végső döntésben számít-e Románia küszöbön álló uniós tagsága?
Ön hogyan vélekedne, ha Verespatakon élne?
Az Ökosansz vendégei: Dönsz Teodóra, a Magyar Természetvédők Szövetségének képviselője és Kocsis Tibor az Új Eldorádó c. film rendezője.
Várja önöket Belényi Barbara és Czifra Szilvia.
Héttéranyagok a témával kapcsolatban >>>
ÖKOSANSZ 2006 november 8 szerda 15.05 -15.55.
Talán a nyolcvanas évek közepén kezdtek szállingózni az első hírek arról, hogy Csehszlovákia és Magyarország óriási vízlépcsőrendszert tervez a Dunára. Akkortájt nem sok lehetőség volt arra, hogy a terv melletti, illetve az ellene szóló szakmai érvek megütközzenek egymással, ennek ellenére az akkor még illegális Duna mozgalom tájékoztatókat, előadásokat tartott, majd tüntetéseket tervezett a vízlépcső ellen. A környezetvédők fő érve az volt a gátrendszer veszélyezteti a csodálatos dunai tájat és az ivóvízkészletet. A Duna mozgalomnak a politikai változások előidézésében is szerepe volt.
A politikai változások után az Antall kormány erőfeszítéseket tett az építkezés leállítására, tárgyalásokat kezdett északi szomszédunkkal, majd egyoldalúan felbontotta a szerződést, Csehszlovákia pedig egyoldalúan elterelte a Dunát. Magyarország ezután a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, amely ítéletében arra kötelezte a peres feleket, akkor már Szlovákiát és Magyarországot, hogy egyezzenek meg a Duna vizének megosztásában, és a természeti környezet megóvásának fontosságára is felhívta a figyelmet. A hágai ítélet óta eltelt közel tíz évben ez a megállapodás nem született meg. Miért nem haladnak a tárgyalások? Mi legyen a dunai hajózással? Milyen hatása van az elterelésnek a Szigetköz élővilágára? A Duna sorsa volt a témája a szombati, Táton tartott konferenciának, és mi is ezekre a kérdésekre keressük a választ az Ökosansz
szerdai adásában. Várja Önöket a szerkesztő: Mangel Gyöngyi.
Az Ökosansz vendégei: Vida Gábor genetikus, akadémikus, Mayer István vízépítő mérnök, a Vízügyi Tudományos Kutatóközpont munkatársa és Bárdos Deák Péter fotóművész, a Védegylet Duna programjának vezetője. Társszerkesztő: Sarkadi Péter
A műsor meghallgatása >>>
Ökosansz 2006 október 25. szerda 15.05-15.55
Életünk része. Több millióan a zsebünkben hordjuk, és dühösek vagyunk, ha nincs térerő. Természetesnek vesszük a használatát, ugyanakkor mérgelődünk, ha a környezetünkbe akarnak átjátszó tornyot építeni. Az elmúlt 30 évben 350 szeresére nőtt a szervezetünket érő sugárterhelés. A jelenlegi hálózat már kiépült, de nemsokára jön a 3G, amihez újabb átjátszó tornyokat kell telepíteni.
Az Alkotmánybíróság minapi határozatában megsemmisítette a magánterületen – közérdekre hivatkozó építési szabályt. Többek között erről beszélgetünk vendégeinkkel és hallgatóinkkal.
Vendégeink:
– Dr. Thuróczy György az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet főosztályvezetője
– Parrag Gábor a Nemzeti Hírközlési Hatóság frekvenciagazdálkodási igazgatója
Kapcsolódó cikkünk: Alkotmánysértő mobiltornyok >>>
A műsor meghallgatása >>>
Ökosansz 2006 október 18. szerda 15.05-15.55
Több mint tíz évvel ezelőtt jelentek meg az első, szántóföldi termesztésre szánt génmódosított növények. Az amerikai földrészen, rövid időn belül elkezdődött a módosított szója és kukorica termesztése. Ezekbe a növényekbe különféle tulajdonságokat kódoló, más fajokból származó DNS darabokat ültettek be, vagyis módosították a génállományukat.
Számos tudós és környezetvédő már abban az időben felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon keveset tudunk a módosított növények környezeti és táplálkozás-élettani hatásairól. Vajon okozhatnak-e allergiát, emésztőrendi vagy daganatos betegségeket a génmanipulált szójából készült ételek? Hogyan hat az állatokra a génmódosított takarmány? Kijuthat-e olyan génszennyezés a természetbe, ami kárt okoz a vadon élő állatokban?
Ma csak a kérdőjelek szaporodnak. Eközben – elsősorban az Egyesült Államok és a nemzetközi biotechnológiai vállalatok nyomására – az Európai Unió is engedélyezte néhány fajta termesztését, de szigorú szabályok között. Nálunk most még moratórium van, de Magyarországnak is törvényt kell alkotnia a termesztés szabályairól, ennek tárgyalását hétfőn kezdte el az országgyűlés. Az Ökosansz témája a génmódosítás és a készülő törvény.
A műsor vendégei: Vértes Tímea, a földművelési szaktárca növénygenetikusa és uniós szakértője, és Ángyán József egyetemi tanár, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagja
Kinek érdeke a génmódosított növények elterjesztése? /a műsor írott változata/ >>>
Ökosansz 2006 október 11. szerda 15.05-15.55
Önök is tapasztalták már, hogy felborultak az évszakok, gyakoribbak a viharok, kiszámíthatatlanok az esők, súlyosabbak az áradások, nyaranta pedig néha elviselhetetlen a forróság?
Az időjárás változása károkat is okoz. Szétfagynak az utak, az özönvizek településeket moshatnak el, stb., amelyek a klímaváltozás következményei. A globális éghajlatváltozás hazai következményeiről beszélgetünk. Ezekre jobb felkészülni, mint utólag helyreállítani a keletkezett károkat. Ezt szolgálja a VAHAVA program, és Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, melyet várhatóan jövőre fogadja el az Országgyűlés. Mit tartalmaz a tervezet, és hogyan érinti ez hétköznapjainkat?
