A hűtőpultokba tett, általában 40-50 dekára porciózott húskészítmények műanyag tálcája és fedele körülbelül 20 gramm csomagolóanyagból készül. Ez rengeteg hulladék forrása, és az élelmiszeripar az utóbbi időben komoly lépéseket tett a műanyag használatának visszaszorítására.
Egyre gyakrabban használnak kartonpapírt, ez azonban egy újabb problémát szül. Ahogy a Die Welt írja, a gyártók előszeretettel cserélik le a műanyag tálcát olyanra, amelyet akár tisztán papírnak is érzékelhet a vevő, csakhogy ezek általában műanyag fóliával bevont kartonok. Amennyiben a papír és a műanyag össze van dolgozva és egységes anyagot alkot, akkor a kompozit kategóriába tartozik. Az előny, amit általában a kiskereskedelmi láncok is előszeretettel kommunikálnak, hogy a felhasznált műanyagok mennyisége ezzel 70 százalékkal csökkenthető- írta a G7.
A papír és a műanyag fólia azonban a legtöbb kompozit esetében nem választható szét könnyen, mert össze van ragasztva. Jobb esetben a termékre rá van írva és rajzolva, hogy szét kellene választani az összetevőket, mielőtt az anyagot a felhasználó a kukába dobja, ám sokszor elmarad a tájékoztatás, és az is előfordulhat, hogy a vásárló eleve tiszta papírnak nézi, és úgy kezeli a szemetet.
A kompozit anyagok nagyon hasznosak a műanyag hulladék csökkentésében, de az újrahasznosítás szempontjából rémálomnak számítanak. Egy német szakértő a Die Weltnek azt mondta, a fóliával bevont papírt legjobb esetben is csak részben lehet újrahasznosítani, a használatuk gazdaságilag is megkérdőjelezhető és az újrahasznosításnál komoly problémákhoz vezet, mert csak külön berendezésekkel lehet kezelni.
Ha nem lehet egyértelműen szétválasztani az összetevőkre, akkor a fóliázott papírt nem szabad együtt kezelni még a laikusok számára hasonló többrétegű tejes és gyümölcsleves kartondobozokkal sem. A helyzetet bonyolítja, hogy utóbbiak szintén kompozit anyagok, de ennek ellenére sem célszerű keverni a két terméket az újrahasznosításnál.
A fogyasztók gyakran nem tudják eldönteni, hogy melyik gyűjtőbe tegyék az anyagot, és az végül a vegyes kommunális hulladék között végzi, amely vagy a lerakóba, vagy az égetőbe megy.
