2010 a Biodiverzitás Nemzetközi Éve. Ma több tigris él fogságban, mint szabadon és 1,8 milliárd ember használ internetet, de 1 milliárdnak még mindig nem jut megfelelő ivóvíz. A WWF idei Élő Bolygó Jelentése az eddigieknél is elkeserítőbb és riasztóbb képet vázol a természetet felelőtlenül kihasználó emberiség közeljövőjéről.
A kétévente megjelenő, bolygónk állapotát átfogóan, mérhető adatokban bemutató Élő Bolygó Jelentés, melyet a WWF a Zoological Society of London-nal, valamint a Global Footprint Network-el közösen készített el, különböző indexek kiszámításával teszi ez alkalommal is kézzelfoghatóvá ökológiai környezetünk helyzetét.
A globális biodiverzitás állapotát bemutató egyik leghosszabb múltra visszatekintő jelzőszám az Élő Bolygó Index (Living Planet Index – LPI), amely 1998, az első Élő Bolygó Jelentés publikálása óta konzisztens trendet mutat: globális értéke 1970 és 2007 között 30%-kal esett vissza, egyszerűbben fogalmazva az élővilág sokfélesége 30%-kal csökkent. “Riasztó a biodiverzitás csökkenése a szegény, leginkább trópusi országokban, miközben a fejlett világ hamis jólétben él.” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója.
A másik mérőszám sem ad okot a nyugalomra: az ökológiai lábnyom azt a biológiailag produktív föld-és vízterületet mutatja, amely az emberek által használt megújuló erőforrás biztosításához szükséges, és magában foglalja az infrastruktúra és a felesleges szén-dioxid elnyeléséhez szükséges vegetáció helyigényét is. Ez jelenti tehát Föld erőforrásainak azt a fedezetét, amely egy-egy ember fogyasztása mögött rendelkezésre áll. Ez a lábnyom 1966 óta megduplázódott, így jelenleg 1,5 Földnek megfelelő erőforrást használunk el, azaz máris túlléptünk megengedett kereteinken. Ha az erőforrások felhasználásának tempója nem csökken, 2030-ban már 2 Földre lenne szükségünk.
Harmadik mutatóként fontos adatokkal szolgál a vízlábnyom, amely az ember víz iránti igényét mutatja és azt jelzi, hogy 71 ország már ma is túlhasználja természetes vizeit és a vizek két-harmada már ma is mérsékelt vagy súlyos negatív hatásoknak van kitéve. Mindez alapvetően befolyásolja az ökológiai rendszerek állapotát és az élelemtermelési lehetőségeket.
“Azok az országok, amelyek továbbra is fenntartják erőteljes függésüket az erőforrásoktól, a saját gazdaságukat teszik kockára.” – mondta Jim Leape, a WWF nemzetközi igazgatója. – “Ezzel ellentétben azok a nemzetek, melyek képesek lesznek úgy biztosítani a magas életszínvonalat, hogy közben alacsony az ökológiai igényük, nem csak a globális érdekeket szolgálják majd, hanem ők lehetnek a vezetői egy korlátozott erőforrásokkal rendelkező világnak.” – folytatta.
“Az Élő Bolygó Jelentés egyértelműen megmutatja az emberiség előtt álló kihívást.” – mondta Figeczky Gábor. “Mindannyiunknak oda kell figyelnünk arra, hogy helyes döntéseket hozzunk akkor, amikor arról van szó, hogy mit fogyasszunk vagy hogy hogyan és mennyi energiát termeljünk.” Azonnal cselekednünk kell, ha szeretnénk csökkenteni az emberiség ökológiai lábnyoma és a Föld eltartóképessége közti egyre növekvő szakadékot.
Az Élő Bolygó Jelentés egy új modell segítségével több jövőbeni forgatókönyvet is bemutat, és kitér a kapcsolódó dilemmákra és döntési pontokra is. A közreadott információk persze csak az első lépést jelentik. A következő generációk jövője érdekében a kormányoknak, a vállalkozásoknak és az egyéneknek sürgősen dönteniük és cselekedniük kell a jelentésben bemutatott tények ismeretében. Fel kell készülni arra, hogy a fenntarthatósághoz vezető út tele lesz akadályokkal, amelyekből lehetőségek kovácsolhatók egy élhető bolygó érdekében.
