A Göncöl Alapítvány Térségi Kutatások Intézete elkészítette tíz Nyugat-Cserháti település külterületének vegetációtérképét, melynek segítségével az érintett önkormányzatoknak lehetőség nyílik a területen a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtésére.
Az élőhelytérkép felhasználásával elérhető, hogy a fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása és megvalósítása a természet és a környezet állapotának megőrzése, sőt javítása érdekében történjék.
A Térségi Kutatások Intézete segítséget nyújt az érintett településeknek rendezési tervük elkészítéséhez. A munka során légifotók, vaktérképek segítségével és helyszíni bejárás során felmérték a településekhez tartozó erdők és gyepek jelenlegi állapotát, valamint természetvédelmi értéküket, védett és védendő növényeiket és társulásaikat. A kapott adatokat térinformatikai módszerekkel dolgozzák fel, s az így kapott élőhelytérképeket felhasználhatják a kistérség fenntartható tájhasználatához.
Rengeteg értéket hordoz a Cserhát, azzal együtt, hogy egy intenzív mezőgazdasági kultúrával rendelkező táj. Kitűnő a fekvése, az éghajlata, délre, délnyugatra néző lösz alapkőzetű domboldalai kedveznek a szőlő és gyümölcstermesztésnek. A vidék bora világhírű volt, mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a vidék a budai pasának borban adózott, és Mikszáth is megemlékezik a penci borról. A filoxéra – Amerikából behurcolt szőlőgyökértetű – később tönkretette a hagyományos kisparaszti szőlőket. Ezután már nem kezdték el újratelepíteni, hanem málnát ültettek a helyére vagy feketefenyővel, akáccal erdősítették. Kisebb részét még ellenálló szőlőfajtákkal ültették be, de lassan ezek is kiszorultak a területről. Az eredeti növénytakaró így visszatérhetett, vele együtt az állatok is, gyurgyalagok, őrgébicsek, szajkók, de a vad is otthon érzi magát ezeken a fás-bokros, ligetes helyeken. Vácduka, Rád, Penc, Nézsa, Csővár, Nógrádsáp települések büszkélkedhetnek ilyesfajta hajdani szőlőhegyekkel. A másik nagy érték az erdő. A Szóri-erdő hatalmas egybefüggő erdőségein pl. Püspökszilágy, Püspökhatvan és Penc települések osztoznak.
A kutatások során tehát a Térségi Kutatások Intézet munkatársainak számos értékes, természetes és természetközeli élőhelyet sikerült fellelniük. A löszgyepek, cseres-tölgyesek, és más erdők megőrzése, a féltermészetes vagy rontott élőhelyek rehabilitálása további feladatot jelent, mely csakis hosszú távú tervezéssel, az érintett önkormányzatok aktív részvételével és segítségével oldható meg, vallják a Göncöl Alapítvány munkatársai.
További információ: Göncöl Alapítvány – Térségi Kutatások Intézete:
Munkácsy Zsolt, Házi Judit Tel: 27/304-484
++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Az élőhelytérképekről településenként az alábbi védendő természeti értékek „olvashatók le”:
Vácduka külterületének legnagyobb részét szántóföldek teszik ki. Botanikai értéket a Bükkös-hegy nyugati lejtőjén található regenerálódó löszgyepek, a Gombás-patak mentén élő füzes és kisebb löszgyepfragmentumok jelentenek.
Rád: A Bükkös, Cseke, Somló és Bok-hegyek felhagyott szőlői helyén regenerálódó löszgyepei és természetközeli cseres-tölgyes erdei érdemelnek fokozott figyelmet a település külterületén.
Kosd területén sok a művelt gyümölcsös, nagyüzemi táblák és kisparcellás gyümölcsösök egyaránt. Az intenzív mezőgazdasági művelés miatt gyepterületei visszaszorultak, és erdője sincs túl sok.
Penc: A települést körülvevő dombokon kiterjedt szőlő és gyümölcskultúra volt, mely a filloxéra és a tsz hatására visszaszorult. Ezeket részben beerdősítették feketefenyővel és akáccal, részben málnát ültettek a helyére, a fennmaradó részeken pedig igén szép löszgyepek regenerálódtak. Ezek megtartása mindenképpen fontos természetvédelmi feladat, hiszen a település fő botanikai értékét jelentik.
Csővár külterületére jellemző a nagyobb arányú erdősültség. Az erdők főleg cseres-tölgyesek, de az akácosok is nagy területet borítanak. A Vár-hegy és a Vas-hegy mészkő és dolomitkibukkanása értékes sziklai vegetáció létrejöttét teszi lehetővé.
Püspökhatvan és Püspökszilágy rendelkezik a legnagyobb erdőterületekkel. (Ezek régen a váci püspökség erdei voltak innen ered a két település neve.) A kiterjedt cseres-tölgyes állományok, valamint a Körvényes-oldal gyepterületei jelentik a hely botanikai érdekességeit.
A Nagy-Szór-völgy szintén kedvező adottságokkal rendelkezik, de a katonai gyakorlótérként való hasznosítás a gyep degradációját idézi elő.
Kisnémedi: Az intenzív mezőgazdasági művelés miatt Kisnémedi területén kevés az igazán természetes élőhely. Erdei jobbára akácosok, kisebb gyepmaradványok, fragmentumok lelhetők csak fel mint az eredeti növénytakaró képviselői.
Nézsa külterületén az erdők érdemelnek figyelmet, melyek főként cseres-tölgyesek. Jellemzőek még a patakokat kísérő bokorfüzesek és néhány löszgyep folt.
Nógrádsáp egyik érdekessége az Ibolyás-hegy amelyen korábban szőlőt és gyümölcsöt termeltek. Mára a területet felhagyták, megindult a spontán szukcesszió, melynek egyik eleme a cserjésedés illetve a gyep regenerálódása. Csővárral szomszédos részén (Gombás) szép cseres-tölgyesek díszlenek.
